Hetikiadás, 1927. július-december
1927-08-23 / 34 [1512]
Szent I s tván napja ég az egészség. Mi köze van vájjon a két dolognak egymáshoz? kérdezhetik sokan. Valóban, ugy látszik, hogy a két fogalmat csak nagyon erőltetett módon lehet egymással vonatkozásba hozni. Ha azonban egy kicsit a kérdés mélyére hatolunk, azt fogjuk lótni, hogy nagyon is időszerű, nagyon is megokolt, ha a nemzet egyik legnagyobb ünnepén a nemzeti múlt dicsősége és a szebb jövő reménye mellett megemlékezünk az ember és az egész nemzet legdrágább kincséről: az egészségről is. Szent István napján a nemzet a szép. múlt emlékein gondolkodik: szemeink előtt elvonulnak a dicsőséges évezred minden magasztosságai, egészen a legutóbbi gyászos korszakig. De nemzeti kötelesség az 'is, hogy csendes fogadalmat tegyünk ezen a napon a régi dicsőség újból való felidézésére. Mas eszközökkel kell, hogy történjék ez ma, mint évszázadokkal ezelőtt, de az eszközök kögött - elmondhatjuk - egyik legfontosabb a nemzet fiainak testi ereje, kiválósága. Árháború véres feladatainak, a békebeli munka SZÍVÓS kitartással elérhető eredményeinek egyaránt az a feltétele, hogy a tömegek egészsége a lehető legjobb legyen. Ha tehát mi a nagy nemzeti ünnepen arra is gon• dólunk - már pedig erre gondolni szent kötelességünk - hogy a nemzetek versenyében újból el akarjuk foglalni a minket megillető helyet, akkor arra is^ gondolnunk kell, hogy ezt csak egy testben-lélekben^ erósebb nemzedékkel érhetjük el. Ugyebár, milyen könnyen megérthető ezek után, hogy az Istvánnapi ünnepségek között ezek a gondolatok is eszébe jutnak a napi események krónikusának? Nem elég azonban mindezt megállapítani, nem elég a feladatokat ismerni, hanem arra is módot kell keresnünk, hogy e feladatok 'teljesíthetők is legyenek. Az egyes ember egészsége nem független a társadalom összességének egészségi állapotától. Minél több erős, egészséges, .testben-lélekben jól fejlett férfi és nő tudja Magyaroszágon forgatni a harc fegyvereit, vagy a csendes munka szerszámait, annál hamarabb elérjük ezt a célt, Csakhogy sokszor az egyén saját hibáján kívül kerül olyan helyzetbe, hogy nem tud egészsége fölött őrködni, hiszen nem is ismeri azokat a szabályokat, amelyekkel számos veszedelmet el tud kerülni, viszont sok alkalmat fel tud használni arra, hogy magát edzze, erősítse. Látnivaló tehát; hogy a művelődés, a tudás terjedése milyen fontos az egyének és így a nagy közösség egészségének fejlesztésében. Különösen Magyarországon áll ez az igazság, ahol bizony a múltban a széles néprétegek egészségügyi oktatásával nem sokat törődtek. Éppen ezért nagy örömmel kell üdvözölnünk azt a kezdeményezést, mely Szent István napját is felhasználja arra, zogy a tömegekkel élvezetes, inkább szórakoztató formában egészségügyi ismereteket közöljön. Már tavaly is szép sikerrel QZ ünnepre összesereglett tömegek » élénk érdeklődőse közepette tartották meg azokat az előadásokat, melyek számos, megszívlelendő jótanácsot közöltek az egészség megóvásáról és fejlesztéséről. Az idén a színielőadások, filmbemutatók, rádióközlések mellett még ingyenesen osztogatott ismeibető képek és füzetek is ugyanezt a célt . * szolgáltai, hogy a fővárosba sereglett idegenek minél, többet hall janiik egészségügyi kérdésekről. Nem elég azonban, hogy mmaez egy napon es csak a fővárosban zajlik le, arra kellene törekednünk, hogy a Szent István hét a legeldugottabb kis falucskában is az egészség hetévé váljék, hogy,ezekben aznapokban az emberek az öröm perceiben "éppúgy, mint a dicső mait emlékeinek felidézésében, mindig gondoljanak árrlris, ami a jovo Magyarország nagyságának egyik leg- . főbb biztositéka: az egészségesebb, jobb, emberiebb életre és ennek feltételeire .
