Hetikiadás, 1927. július-december

1927-08-16 / 33 [1512]

A városi élet egészséges*? Az enaber szinte megbotránkozik, ha ilyen kérdést vetnek fel előtte: vájjon a nagyvárosi " * ember egészségesebb ^ és hoszabb életű-e mint s falusi,Hogy lehet ilyen naiv

t mondhatni együgyű dolgot kérdezni? -rendszerint ez a bcsszushangu válasz az ilyen kérdésre -annyira magátél értetődőnek tetszik minden » józan, gondolkozású » egyén előtt,hogy a vidéken ideje nagyrés.:ét kint az Isten szabad ege alatt,a ttszta, üditő és friss le-" vegőn élő, bőséges napf ényben^rósz esülő, f r is te j jel,gyümölcsökkel, zöldségif é-y lékkel bőven ellátott^ éjjplez ésektől, izgalmaktól tartózkodó vidéki ember sok*-, egészségesebb és természetszerűen hosszabb életű,mint a nagyvárosok füstös, poros levegőjében, sikátorok piszkában,sötét, nyirkos, tulf ütötwagy tulhi deg lakásokban, örökösen gondok, izgalmak,fayugtalanságok, küzdelmek között élő városi ember,akinek idegeit a váiosi élet lármája tépi és aki a fertőző betegségeknek is könnyebben eshetik áldozatul,a lakások,villamosok zsúfoltsága közepette, A jczan ész. és a logika törvényei szerint Ugy is volna természetes és magától értetődő,hogy a vidéki ember sokkal egészségesebb és h sszöbb életű legyen - ha az emberek mindenütt a jőzan ész útmutatásai szerint élnének,s a logika törvényei szerint rendeznék be a mindennapi életüket Igy azonban a valóság az,hogy a helyzet forditott,mert a nagyváros népe általánosságban véve egészségesebb és az általános élettartam a nagyvárosokban hossaabbymint a vidéken,A statisztikai tudomány legalább ezt a meglepő tényt deríti ki, •• Ez természetesen nem a± j eént i, hogy a nagyvárosi élet tényleg kedvezőbb az emberi egészségre,mint a vidéké,Dehogy is az,Hanem Csak azt,hogy a nagyvárosi emberek észszerűbben,kedvezőbb körülmények között élnek,s jobban táplálkoznak mit vidéken. A halandóság azért kisebb a városban, mert a felnőttek és a gyerekek jobban ki vannak oktatva,miként kell a betegségeknek elejét venni;orvosok,- tanitók,hatóságok jobban vigyáznak a közegészségügyre s a köztisztaságra. A gyermekhalandóság ennek követkéztében-sokkal kisebb;az embereknek, ha megbetegszenek könnyebb azonnal orvosi ápolásban részesülni, annyi az ingyenes klinika,a gyermekek egészségi állapotát állandóan szigorúan és Szakavatott egyének ellenőrzik^ a fertőző betegségeket gyorsan leiismerik, s azonnal megteszik a szükséges óvintézkedéseket. A falusi gyermekek fejlődésének ,egészségi állapotának ellenőrzése hanyag;a gyerekek keveset játszanak és annál többet robotolnak; a falusi nép a közegészségügyi követelményeknek nem tesz eleget s kezdődő betegségek tüneteinek nem tulajdonit fontosságot,s rendszerint csak akkor fordul orvoshoz - aki nem mindig jó - amikor már gyógyíthatatlan, Persze.egészen másként festene a helyzet,ha a vidéken élők élvezhetnék a városi élet fentebb felsorolt előnyeit;ha életmódjukat okosabban rendeznék be o az eg^észség és a helyes táplálkozás követelményeivel tisztában lennének és jobban vigyáznának gyermekeik és a maguk egészségére. A városi életnek olyan sötét hátrányai vannak, a vidéki 'lettel szemben,hogy a halálozási arány a közegészségügyi* hatéságok legnagyobb lelkiismeretessége mellett sem mutathat lényeges csökkenést.Hiszen maga a füst,melynek legártalmasabb hatását,azt,hogy elzárja a napfényt és az ul"cra-viola sugarakat - csak mostanában fedezték fel -olyan súlyos hátrány, amelyen beláthatatlan ideig nehéz lesz segíteni.