Hetikiadás, 1927. július-december

1927-08-16 / 33 [1512]

Az ingójelzálogkölcsön sorsa. Meg kellett változtatni az eredeti tervet. m Amikor tavaly először merült iel az a gondolat/hogy külföldi példára Magyarországon is vezessék be az ingójelzálog kölcsönt,ugy a kisipar mint a kiskereskedelem \ körében nagy lelkesedéssel üdvözölték ezt a tervet.Arról volt szó,hogy a kisiparos és a kiskereskedő felszerelésére és áruraktáráasa kaphat majd ingójelzálogkölcsönt és a nehéz hitelviszonyokat sinylő kisiparos, épugy,mint a k.isk-jr*s'kodő az ingójelzálogkölcsön bevezetésétül várta sorsának jobbrafordulásátt Az érdekképviseletek egyidőben nagyon erélyesen sürgették az ingójelzálog kölcsön bevezetéséről szóló törvényjavaslat bet'erjesz- . teáét és letárgyalását. A javaslat hosszabb ideje neszen volt benyújtása ez ónban az igaz ságügyminisz ter Ígérete ellenére is folyton húzódott. Hóna** pok óta teljesen elhallgattak»az érdekképviseletek uz ingójelzálog kölcsönök sürgetésével.Ennek okát azzal magyarázták munkatársunk előtt,hogy ebben a kérdésben megváltozott a helyzet,amennyiben a kereskedők és a gyárosok közötti viszonyban állana be kellemetlen változás. %mkatársunk beavatott helyen érdeklődött erről a változásról és a következő felvilágosítást kapta.; - Tényleg ugy áll a helyzet, .,hogy az utóbbi időben már elhallgattak azok a követelések, melyek azelőtt olyan élénken sürgették az ingójelzálog jcg bevezetését.Most az a helyzet,hogy amennyiben a törvényjavaslatból törvény lesz a kereskedőkre vonatkozóan, csak alteruativ alapon fogják kimondani az ingójelzálog hitelt. Az a vesz ed lem fenyegeti ugyanis a kereskedőket,akik közülük ingőjelzáloghitelt vesz igénybe,nem kap folyószámla hitelt, leimé' zetes,hogy ha a raktá/Tmeg van terhelve,vagy megterhelhető, a gyárosok nem szivesen adnak hitelt,A könyebb hiteleket, melyeket a gyárak adnak a kereskedőknek nehézkessé teszi,sőt mondhatnám lehetetlenné az ingójelzálog hitel. Ha a kereskedő áruraktárát jelzáloghitellel., terhelné meg a gyárak az általuk adott hitel fedezését láthatnák vesz edelemben, - Ezért történt aztán,hogy az igazságügyi'és a kereskedelemügyi miniszterrel az a megállapodás jött létre,hogy a törvényben a kereskedők áruraktáraira vonatkozóan nem lesz imperativ remeihez és. A helyzet az,hogy az igazságügyminisztérnek a törvény felhatalmazást adna arra,hogy' a jelzáloghitelt a kereskedők áruraktáraira is kiterjesztheti* Tehát a lehetőség meg lesz a kereskedőknél is a j o Íz áloghit élre,ezt azonban a törvény maga nem lépteti életbe. Az iparosok .al szemben már nem áll fenn az a veszedelem, ami a kereskedőknél mutátkozik,mert az iparosnál inkább a gépek és a munka eszközök jelentik a fedezetet,amelyek nem változnak. .Igy^rájuk nézve a törvény kedvező^ E körül a kérdés körül rengeteg tanácskozás^! olyt és az érdekéltségek bevonásával lefolytatott ankéton,azt a véleményüket feleztek ki a kereskedők képviselői,hogy nekik többet ártana., az ingójelzálogjog^bevezetése,mint amennyit használna.Az iparosokra nézve kedvező,tehát sürgős is a törvény.Az iparos érdekképviseletek azt kívánják, hogy a java.lat az ősszel tárgyalásra kerüljön. Arra a kérdésre,hogy a hitelviszonyok kielégítők e a következő választ kaptuk: - A kiskereskedők nagy tőkehiányban szenvednek,A gyárosok ugyan adnak harminc és hatvan napos hitelt,azonban vannak cikkek,amelyekét nem lehet ez alatt az idő alatt értékesíteni.Forgótőkére volna szükségük a kereskedőknek ós ez az ami nagyon hiányzik.A kereskedők hangoztatják,hogy elsősorban állami hitelakcióra volna szükség,mert a bankhitel olyan drága, hogy a kiskereskedők ezt nem tudják igénybe venni. Az ér de •-képviseletek alegutóbb azt a választ kapták,az erre vonatkozó kórelemre Bud János pénzügyminisztertol,hogy nem tartja- állami feladatnak a kereskedők hiteligényének kielégítését, a nál is inkább,mert az ilyen állami akciókat most már le akarják épitani. Most aztán az a .ÍJ lyz et,ho gy a kereskedelmi •érdekképviseletek sem tudnak teljes erővel akcióba lépni, mert belátják, hogy a kereskedelmi hitel sokkal nehezebben megoldható kérdés mint az ipari hitel..