Hetikiadás, 1927. július-december
1927-08-16 / 33 [1512]
Védekezés az aszály ellen, Érdekes kísérletek sorozatát nyitotta meg ebben az esztendőben Szegeden az Alföldi Mezőgazdasági Irtáaet igazgatója Havas*Géza és minthogy most már a biztrtó eredményeket számszerű adatok is igazolják, itt az ideje,hogy a magyar gazdaközönség ügyeimét is felhívják ezekre a kísérletekre-, A tárgy önmagában véve nem uj, mert hiszen miét a a földet müvelik az országban, azóta mindig érezték,hogy a növényi életnek itt a legnagyobb nehézsége a nyári szárazság és _nnek köszönhetó,hogy a világnak egyik gazdája sem tekint annyi fohászkodással az égre,mint éppen a magyar gazda,amikor heteken át hiába várja az üditő,frissítő esőt,Az Alföldön, sőt még a Dunántúl nagyrészén is . ifca hasonlat,hanem betűszerinti igazság, ha szomjas földről besz élünk,a art itt tavasszal és nyáron hosszú ideig nem esik annyi eső,amennyit a talaj el tudna párologtatni,ennélfogva nagymérték! a vízhiány benne. Arra néz ve, hogy milyen nagy a talaj sz omjusága, adat ok •'-••««•. áll nak rendelkezésre-.-felületén 50x50 cm.és mélységben 5 cm.-es vizzel telt edényt helyezett el a fennti intézet igazgatója április közepén a szabadban. Ebből kétszer megtöltve 14 nap alatt 6 cm, magas vizréteg párolgott ejvagyis négyzetméter területre átszámítva éppen hatvan liter.Ez olyan nagyfokú elpárolgás,hogy kat, hold talaj területre átszámítva 3456 hektoliter víztömegét vonna el a talajból.Ugyanez időben azonban,a helyi feljeggzésfek szerint április köz epétől, végéig csak 1.1 cm.-nek felelt meg az eső,ami kat.holdanként nem több mint 624 hektoliter,Mi következik ebből?Az.hogy a szomjas talajból a növény nehezen fedezheti azt a v.izet,amelyhez az anyagforgalom fenntartására szüksége van. Fejlődésben elmarad és kevesebbet terem mint ott,ahol a talaj szomjúsága nem akadályozza meg a fejlődésben. De maga a talaj sem nyugszik bele a vízhiányba,s ha már az ég megtagadja tőle az üditő esőt,a mélységtől igyekszik pótolni az italt,A felületi párolgás következtében alulról szivárgás indult meg fölfelé és ennek köszönhető, hogy teljesen még a legnagyobb szárazságban sem szárad ki a föld, Az esőt még nem kormányozhatjuk,ennélfogva világos]** , hogy a szárazság ellen küzdő gazdának minden figyelmét a talajnedvességre kell fordítania,azt kell valamiképen megőriznie,megóvnia az elpárolgástól. Erre a célra ^különösen Amerikában különféle talajmivelő módszerekkel kísérleteznek,sőt'már a háború előtt is megkezdődött nálunk is a küzdelem a szárazság ellen. Havassjabból indul ki ,hogy a nem müveit, ül ö epedett talaj hajszálcsevessége miatt sokkal többet párologtat és mélyebben kiszárad,mint a felső rétegében megbolygat ott,porhanyitott talaj,Ez különben részben annak is a következménye,hogy a porhanyitott talajon nem tudnak megerősödni a gyomnövények, amelyek jelelte kényen fokozzák a talaj vízveszteségét .A mai gabonatermelési mód, az ekével való szántás és az egyenletes meglehetősen sürü vetés lehetetlenné teszi,hogy később a gabonatábla talajához hozzá lehessen férni és porhanyitással meg lehessen akadályozni a nagyfokú talajpárolgást Ennek ellensúlyozására az igazgató a gabonát befogta kapásnövénynek és Így a gabonatáblákon a gabona sorok ugy váltak el egymástól,mint például a burgonyatáblában a burgonya sorok,Hogy a gabonát kapásnövények módjára is fel lehet nevelni,köztudomásu dolog és tulaj donképen a kapa az igazi ősi szerszáma a gabonának,az eke csak késői találmány, Havass még nem tért vissza teljesen a kapához,nem mellőzi teljesen az ekét,hanem egyesíti a két földmivelő szerszám csonkáját aként,hogy minden 3 rendes gabonasor távolságú vetést 36 cm, széles közzel választ el egymástól. Mire való ez a közbeiktatott szóles sorköz?Arra,hogy „ött a talaj felszínét minden időben pprhanyósan lehessen tartani és az állandó kapálás, bóronálós,^tárcsálás elnyomja csirájában a gyomot,megakadályozza a talaj kiszáradását.Az idei i kisőrletek tavasziakkal folytak. Különösen merész volt a zabban végzett kísérlet,mert ebben a vetőmag mennyisége a csökkent vetóterület aráhyában volt kisebb. Mégis a termés az ellenőrző 1549 kilogrammos kat,holdnyi termést madnem elérte,mert 1486 kilogramm volt. A szalag .s mlvelési mód mellet' sem szabad csökkenteni a vetőmag mennyiségét és a sorokba kétszer annyit kell^juttatni az ür%en maradó serközök által előálló hiány pótlására, így történt ez a tavaszi kétsoros árpa vetésével ós ebben az esetben már jelentékeny terménytcbtlet is mutatkozott az előző évi 1290 kilogrammal szembe ugyanis 1375 kilo/araiam termett,,
