Hetikiadás, 1927. július-december

1927-08-16 / 33 [1512]

íNyan csemegéit. Ki ne szeretné a meleg nyári hőségben enyhülést ad'ó hüsito görög dinnyét,mely jól behűtve - némelyei: szerint- a legfinomabb cukrász készitménnyel is felér? Hányan keresik az alkalmat,hogy ebédjüket a nyári gyümölcsök egyik legnemesebbjével:a fimom sárga dinnyével fejezzék be.A háziasszonyok pedig milyen örömmel fogadják a csemege tengerit,mely kevés fáradtsággal elkészitve egy tál ételt pótol és abban-a családban, ahol szeretikjsoha meg nem unt tápláléka öregnek.fiatalnak*Annyi ember fogyasztja ezeket és olyan elterjedt táplálékai ezek a nyári csemegék az ország népének,hogy nem csoda, ha az orvostudomány is vizsgálódik, kutat, hogy megállapítsa helyüket és értéküket a tápláló anyagok sorában. Lássuk először a görög-dinnyét * Ki hinné,hogy ez a kedves gyümölcs nem egyóbb mint egy megszilárdult.formába szorított cukrosviz? Már pedig'ugy van a dolog és egészen bizonyos,hogy a tápláló értéke majdnem semmi. 10 kiló görög dinnyét kellene valakinek megennie,hogy annyi táplálékot vehessen,' általa magához,mint amennyi négy kocka cukorban van.'A többi alkotórésze viz és emészthetetlen kemény növényi rost. Ilyenmódcn bizony nem sok haszna van belőle a pirospozsgás kis parasztgyereknek, ha az édesanyja egy fél dinnye és jókora karaj kenyér társaságában kiülteti az eperfa alá és ezzel elvetette a gondját a család egyik tagja megvacsoráz tatásának.A görög dinnye tehát sem mint az egyén, sem mint a nép komoly tápláló agyágé nem jöhet szóba* Nagy munkát ad a gyomornak, bélnek, veséknek,mert hiszen fel kell dolgozniok és ki kell választaniuk a rengeteg vizet, jóllakottság érzés.'t is kelti a nagy tömeg miatt, de nem táplál'» Mi ebből a tanulság? Az ,hogy csak csemegegyanánt fogyasszuk, nem táplálkozni akarván vele, csupán Ínyencséget látva benne,Nem sokkal áll jobban a dolog a sárga dinnyével sem. áz igazán finom fajták ugyan nagyon előkelő helyet foglalnak el a gyümölcsök között de ezek kissé drágák ahoz,hogy nagy tömegek tápláléka lehetnének,- jóllehet a görög dinnyéhez képest jóval'tápiái lóbbak. Máskép áll a dolog a csemege tengerivel. Ennek a tápláló értéke igen nagy és közismert dolog,hogy hizlal is, A csira fehérje tartalma,ez a kis hérorggj^Sgletü sárgás*testecske,mely minden szem csúcsában rejtőzik, nagyon magas Tépszerré teszik a tejes kukoricát,akár sült,akár főtt alakban. A szemben sok a lisztanyag ós a zsir is,/ természetesen növényi zsírról lévén szó nem szabad olyan anyagra gondolnunk,mint ahogyan például a vaj,vagy a^disznózsír képe áll előttunk./amit a szervezet mind igen jól tud kihasználni. Egy hátránya van azonban a tengerinek is : nagy tömegben ha fogyasztjuk,a szemek héj jávai rengeteg emészthetetlen rostanyagot/celulózét/ kebelezünk be. Ezért nem való ez a csemege a gyenge gyomrú embereknek. Sok-esetben kellemetlen kólikát okoz,sőt néha nagyobb baj is^jár a nyomában.Olcsósága,könnyű elkéazithetőségé azonban elsőrendű tápszerré avatja' mégis, egészséges emberek tehát csak fogyasszák, ^ , • mig lehet,mert változatossá teszi a nyár ételrendjét. Ha azután az ebédet utána egy szelet dinnyével fejezzük be,akkor a komoly táplálék mellett az irryéc&eget is kielégítettük.