Hetikiadás, 1927. július-december

1927-08-09 / 32 [1512]

ATI a-' i e K szekció Az Inke pusztán nyaraloj ««*~MU (B^ThTeu István gróf miniszterelnök beszélgetést foly­tatott egy újságíróval a a hozzáintézett kérdésekre az alábbiakban felelt: "Nagyon örülök - mondotta a Rothermere atoítejóról szdl­v va^,^ hogy az angol közvélemény ilyen élénken foglalkozik Trianon reví­ziójának kérdésével, A magyar kormány soha sem rejtette véka alá^abbéli felfogását, hogy a revíziónak be kell következnie. A békeszerződés olyan súlyos .igazságtalanságokat tartalmaz, amelyek semmiesetre sem maradhatnak örökérvényüek. A magyar kormány természetesen távol áll az akciótól és sem én, sem a kormány bármely tagja sem érintkezett a kérdést illetőleg Rothermere lorddal. A kormány a maga idején egy percet sem fog elmulasz­tani tárgyalásainak megkezdésére, de a helyzet ma az,^hogy még nem lenne időszerű a revízió követelése. így az akcióban ma kizárólagsa társadalom és a világsajtó vesz^részt s valóban elébb a világ közvéleményének kell megérnie a békeszerződés igazságtalanságainak megértésére, annak megérté­sére, hogy a békeszerződés nem alkalmas a béke szolgálatára. Ezért szük­séges az a felvilágosító munka és propaganda, melyet a társadalom és a sajtó kifejt. A be Wimmersperg államtitkár részéről legutóbb fiú­méban aláirt magyar-olasz egyezmény, részletes keresztülvitele azoknak a megbeszéléseknek, amelyeket a fiumei magyar kikötőről Romában folytattam Hogy a magyar^kereskedelem megtalálja útját a tengerre, ehez már semmi más nem szükséges, mint a jugoszláv tranzitókérdés rendezése. Mihelyt a jugoszláv választások a kormányzatban stabil helyzetet teremtenek, azon­nal meg fogjuk kezdeni az idevágó tárgyalásokat. Külpolitikailag fontosnak tartom a Népszövetségnek szeptember 8,-ikán Genfben összeülő közgyűlését, mert ezúttal fog sor ke­rülni a döntésre a magyar optánsok romániai birtokperének ügyében. Én ma­gam a Népszövetség őszi ülésszakán nem veszek részt, Genfben ezúttal a magyar államot Walko külügyminiszter fogja képviselni. A parlament őszi programmja még nem alakult ki vég­legesen. Először valószínűleg szociális javaslatokat, majd a közigazgatá­si és vármegyei reformjavaslatot, a fővárosi törvényt fogjuk letárgyalni. Ami a hercegprímás! szék betöltésének kérdését illeti tény, hogy a szentszék és a magyar kormány között tárgyalások vannak fo­lyamatban, amelyeknek az a céljuk, hogy a szentszék vegye figyelembe a kormány óhajait. A kérdésben az a legfőbb hiba, hogy az 1920 évi I. tör­vénycikk nemcsak, hogy nem rendezte a főkegyúri jog gyakorlását, de sőt annak megszűnését mondotta ki. Egy, a szentszék é's a kormány között kö­tendő konkordátumra vonatkozó tárgyalások szintén tervbe vannak véve^" Csütörtökön délben folyt le a Károlyi palotában, il­letve a Szilágyi Dezső téri református templomban ifj, Horthy Miklósnak, alkormányzó fiának és gróf Károlyi.,Consuelonak esküvője. A polg'.ri eskü­von Sipocz Jenő polgármester adta össze az ifjú párt. A templomi ünnep­ségen hatszáz meghívott vett részt, köztük Vass József miniszterelnök-he­lyettes, Walko külügyminiszter ós a diplomáciai kar számos tagja. A fia­talok a szertartás után Biarritzba utaztak. Az elnu.lt szombaton béremelési mozgalmak indultak a magyar vasipari piacon és az Egyesült Izzólámpa Rt. 4500 munkását bocsáj­totta^el bérkövetelések miatt. A mozgalom a győri vagongyár munkásainak koréból indult ki és sorra ütötte fel fejét elébb a fővárosi, majd a vi­déki vasipari munkásság, ut&bb más szalmák munkásai között. így az Oetl vasgyárban, a Haas és Somogyi, a Pick, valamint a Fodor-féle gyárbanya Ganz-Danubius hajógyárban, a l/Veiss Manfréd acél és fémamüvei H t . csepeli gyártelepén, másfelől a sütő, a malom ós faiparban, építőiparban, a osi bányászok és a székesfehérvári kőművesek körében ütött ki a sztrájk. Időközben azonban a győri vagongyár, a Siemens Schuckert és más gyárak munkásai is megegyeztek munkaadóikkal és ezekben az üzemekben a munka rendben folyik tovább, A faipari és sütőipari sztrájk is barátságos el­intézési: nyei?t, miután a munkaadók a viszonylagosan méltányos követelése­Két Eeijesxtettek, A z általános bérmozgalom mindenesetre arra mutat, hogy az országszerte bekewetkezett általános drágaság a munkás élet-szint­jét aiabb szállította, másrészt - főkép az' exportra dolgozó vasiparban-

Next

/
Thumbnails
Contents