Hetikiadás, 1927. július-december

1927-08-02 / 31 [1512]

*«agy tudós ünneplése. 4. villamos áram felfedezője. A világ tudományos körei illő keretek között hódolnak Alessandró Volta emlékének abból az alkalomból, hogy most volt százéves évfordulója a jeles olasz tudós balálának,Alessandro Volta, aki 1827 március 5.-4n hunyt el 73 éves korában Pavia-ban, a modern villamossági technika úttörője, aki tulajdönképen egy igen jelentéktelennek tetsző felfedezéssel gazdagította csak a fizikai tudományt;de ez a fölfedezése mégis korszakos jelentőségű, mert anélkül ki tudja: mikor jutott volna el az emberiség a technikai fejlődés mai magaslatáig, Egészen bizonyos, hogy anélkül ma nem ismernénk a rádiót, a telefont, a villamos motorokat, de talán a villamos világitást és telegráfot sem. Nem is fogja elfelejteni a nevét az emberiség soha, vagy legalább is nem addig, amig a civilizációnk teljesen el nem pusztul.Mert a villa• mos technika civilizációnk., egyik leglényegesebb vivmánya,s ez a technika a Volta nevet halhatatlanná tette,- mert hiszen nem « Volt" vagy » Voltaerő »-v el mérjük-e az áramok feszültségét.Az 0 neve a világ minden nemzetének szótárába került, s egyetlen civilizált embert sem lehet manapság elképzelni, aki a " volt»> vagy n volta" szót legalább ne hallotta, vagy használta volna, ha értelmét és eredetét nem is ismeri. Volta felfedezése vagy találmánya mindössze abból állt, hogy ő két fémlap, z-lnk és ezüstlemez összeillesztésével, egy nedves posztét illesztve a fénupefok közé gyenge, de állandó villamos áramot tudott fejleszteni.De ezzel adott egyszeriben óriási lendületet a villamos technikának, mely rövid száz esztendő alatt, lám,mivé fejlődött. Óriási dolog volt akkoriban az ilyen felfedezés,mert Volta idejében ugyan már ismerték a villamosságot, de csak ugynevezett leydeni palackokból, vagy pecsétviaszkokból és üveglapokból súrolás utján kisütött szikrák alakjában.A müveit Világ az időben a villamosságot, még érdekes ős mulatságos játéknak tekintette, s kevés tudós foglalkozott vele komolyan, mert oly keveset tudtak róla, hogy tiS sorban el lehetett mondani mindent. Volté idejében egy másik olasz tudós, Galvani volt a villamosság leghíresebb szaktekintélye, az a bolognai professzor, aki véletlenül rájött,hogy a villamos áramot kapott levágott békacombok rángatózni szoktak.Ebből Galvani nagy elméletet állított fel, s egy latin nyelvéén irt könyvben roppant nagyképűséggel bizonyítgatta, hogy az élet jelenségeknek az izmok oan rejlő villamos « szikrák" az okozói. Az igazság ugyan az, hogy a villamosság igazi lényegéről ma sem tud a tudományos világ sokkal többet, mint Galvani tudott; de bizonyos,hogy Galvani hirós elmélete hamis, sőt gyerekes volt, amit ma egy iskolás gyerek is mulatságosnak vélne; azonban Galvani könyve akkoriban óriási szenzációt keltett a világ tudományos köreiben, általános elismerés és csodálkozás tárgya volt, amig Volta be nem bizonyította a maga felfedezéseivel és kísérleteivel, hogy a Grlvani elmélete mennyire téves és alaptalan. Az is érdekes, hogy kevés tudományo^s felfedezés volt, amelynek jelentőségét az illető kor oly hirtelen felismerte és annyira méltányolta vol na, annak dacára/ hogy a praktikus haszna qaak később kezdett jelentkezni, amikor Morse a távirót feltalálta.És Napóleon legendás alakját körülövező sok dicsőség között nem a legkisebb az, hogy ő volt az első,, aki Volta felfedezésének őriási horderejét felismerte s Pavia egyetemének hires professzorát olyan kitüntetésben részesítette a francia nemzet nevében, amilyenben ezideig egy tudós sem részesült soha

t Napóleon/mint az akadémai •* diszélnSkéj előadásra hivatta meg a professzort, az akadémia tagjává választtatta, a becsületrend nagykeresztjét adta neki és pénzbeli jutalomban és évjáradékban részesítette, - Volta volt a villamos battéria feltalálója. A battéria ragyán eleinte csak arra vo}-t alkalmas,hogy csengőcskét ^tartson működésben, de ebből a battériából fejlődött ki az autók és a rádiók akkumulátora is .