Hetikiadás, 1927. július-december
1927-07-26 / 30 [1512]
Bflffiy gazdálkodnak a földreforaos gazdák? A hiva t a], o s jc le ntés alatai_-_ A f öl dm iveid sügyi miniszter utasítására a gazdasági felügyelőségek megvizsgálták á földreform során földhöz jutottak gazdálkodását. A felügyelők jelentéseit most állították össze a földmivelésügyi minisztériumban. A jelentések szerint 1100 kisebb-nagyobb községben tartottak felülvizsgáló ós oktató szemlét. A szemle általános eredménye azt mutatja, hogy a földhöz jutottak tulnyomórészben kielégitően gazdálkodnak és szorgalmat tanusitanak földjeik megmivelése körül. Csak az úgynevezett nincstelenek mivelték felszerelés és anyag erő hiányában földjeiket ki rom elógitő módon. Összesen mintegy 233.000 földbirtok került szemle alá. amelyeknek alig egy százalékában volt a föld bevetetlen. A felülvizsgált'400.000 katasztrális holdból mindössze 3073 katasztrális holdat találtak parlagon, tehát a szétosztott földterületnek mindössze háromnegyed százalékát. Hatósági megintósben nem is részesült több, mint 2500 birtokos, vagyis a földhöz jutottak alig egy százaléka. A parlagon hagyásnak leginkább az volt az oka, hogy az illető földterületek vizalásosak és igy mivelósre kevésbé alkalmasak, vagy pedig az., hogy a tulaj-, donos csak későn jutott hozzá a kiosztott földhöz. A magyar- cseh gazdasági helyzet. A magyar gazdasági életet súlyosan érintette a cseh mezőgazdasági termékek védővámjának a felemelése. Az angol külkereskedelmi hivatal legutóbbi jelentése megemlékezik a cseheknek érrel az eljárása* ról és megállapítja, hogy a rendelkezés elsősorban Magyarország ellen irányul, amely igen nagy tömegű gabonát és lisztet szállított Csehországba ős ott ipari termékeket vásárolt, d cseh vámemelésnek a külkereskedelem elterelése lett . következeiényo, amellett főképen a buza, a búzaliszt és a rozs bevitele jelentékenyen csökkent. Másrészről ez a cseh védőrendszabály megfelelő ellenhatást váltott ki a többi ország részéről cs egész természetes, hogy egész Európában megkezdődött a gazdasági elzárkózás politikája. A jelentós egyébként a cseh ipar helyzetével foglalkozik és annak jelentős visszafejlődését állapítja meg, Szigorítják az állatbetegségek b ejele ntési köteleze ttségét. Az állategészségügy fejlesztésével kapcsolatban uj állategészségügyi törvényt készítenek elő. amelyben hír szerint szigorítani fogják az egyes állatbetegségek bejelentési kötelezettségét. Eddig allatkivitelünkkel szemben a külföld többször aggodalmat támasztott arra hivatkozva, hogy a magyar exportálja" fertőre'betegségben szenved. A készülő állategészségügyi törvény • elő^og.ia segíteni a beteg állatok pontos es lelkiismeretes bejeleneősét. elkülönítését és kiirtását. így lehetetlenné lesz téve, hogy a külföld akár koimoly okból, akár más szándékkal a magyar állatok veszélyes fertőző voltára hivatkozhassak. Természetesen a törvény gondoskodni fog arról is, hogy azok, akik beteg állataikat bejelent ik^ezáltai ne. szenvedjenek anyagi károsodást, így egyes esetekben 60-80 százalék, t-"dőlobnál pedig 90 százalók kártérítést fognak adni a kiirtott állatoknál- A gyakori száj és körömfájásnál, továbbá a keleti marhavésznél 100 százalékig terjedő kártérítést is megállapíthatnak.
