Hetikiadás, 1927. július-december
1927-12-27 / 52 [1512]
Irta: ^rs ciiall Ferenc országgyűlési képviselő. 'wj^ í'erne Gyula szines, a képzeletet hevitd regénvéről akarunk beszélni, A magyar föld rózsásnak egyáltalán nem mondható horizontjának körvonalait akarjuk .megrajzolni és annak a lehangoltsagnak akarunk hangot adni,mely u magyar föld birtokosait és munkásait országszerte eltölti. Olyan országban,ahol a lakosság töobsége a mezőgazdaságból él,a mezőgazdaság helyzete nemcsak a gazdák ugye,hanem áZ egész országa. A mezőgazdasági munka ÍZ . hatalmas emeltyű,-mel" fellendítheti az egész ország gazdasági éle iát.Ha ez az emeltyű hiányzik,akkor . hátasat végül minden termelő * és kereseti ag meg fogja érezni. Tőlünk keletre és délre olyan gazdaallamok vesznek bennünket körül,amelyek olcsóbban termelnek, s velük szemben a mi helyzeti előnyünk * csak abban áll,hogy közelebb .fekszünk náluknál a nyugat fo.gyasztopia.caihoz,tehát olcsóbban szállithatunk. Amennyivel azonban a mi helyzetink kedvezőbb,akár a véle len folytan,akár földrajzi fekvésünknél fogva,akár pedjg esetleges vasúti és szállítási kedvezések következtében,az igy előállt ha zo.-.tcbbletr . rögtön jelentkeznek olyan szervezett gazdasági erők,amelyek Hzt elviszik és ' a mezőgazdasagot megfos..tlak/<r&'. Földrajzi előnyünk kedvezésétől ujabban megfoszt bennünket a kereskedelmi szerződések rendszere is,úgyhogy a verseny a magyar mezőgaz- dasag helyzetét ma valóban elviselhetetlenné teszi.Jobbról is,"balról is azt a tanecsot kapjuk,hogy nincs más menedékünk,mint az,hogy csökkentenünk kell a termelés költségeit! De hogyan,amikor még mindég iennall ö miező e azdasagi és nagyipari árindex tűrhetetlenül nagy eltérése.Ez ugyan világjelen, . 3ég,de mindenütt megindult mar a kii ö azodás,a kiegyenlítődés,nalnuk azonban ai eltérés nemhogy ' enyhülne,hanem ma is fokozódóban van-.Ka elad a gazda, ezt asax a bekenivó alatt teheti; na vasiról,akker pedig őO »-al keil tulfizetnie a Déke-arnivót.Ennek a beteg helyzetnek vámvédelmi rendszerünk a melegagya. Oly/on rendszer ez,amely nem iparvé.. elme t jelent,hanem ennek örve alatt lehetővé teszi egyes erőltetett termelőcsoportoknak a mezőgazdaság elleni szövetkezését. T-v.-:tfy . Afai helyzetünkben két adprendszer alktt nyög a gazda: az egyik v az a nyilt teher.amit a z állam adóztatása jelent. Ennek, bar fokozott arányban kénytelen elviselni a gazua is,allampolgari kötelesség eleget tenni.He egyes nagyipari kcirtelicsoportok adókivetését tovább viselni esi a módjára: ez olyan erény volna,amivel szemben öntudatos ö azda nem • hallandó csöndben és megnyugvássaál viselkedni.Ilyen rendkivuli teherrel, •nem az ország és a közgazdaság egyetemének érdekét szolgaija,hanem \osoportoket csupán,nem lehet megterhelni továbbra is a mezőgazdaságot. Le$H-<M lilém olyan kis kérdés ez,mint ahogy felületesen gondolnak.Maga a nagyiparTelisuievi,hogy évi 50-60 millió pengőre rug a vámvédelemben a mezőgazdaság váliága rótt külön teher.Ez az a többlet,amivel a gazda egyes gyáryállalatok mesterséges fen tartásához ós fejlesztéséhez kénytelen ma vagyona feláldozásával hozzájárulni. Ekkora összeg az,vagy még ennél is jóval több,amivel a magyar.gazda drágábban fizeti szükségleteit a nyuc ati államok gazdáival szemben. Hova vezet ez? Keleten olcsó munkaerő és aránylag kevés közteher nyomg-a az agrártermelést. Nyugaton az állami terheket kiegyensúlyozza némikép a termelési eszközök aránylagos olcsósága , a z^ gr ár cikkek jobb értékesítési áraival szemben. .-iA K let és Nyugat kedvezőbb termelési helyzete közé van beszorítva a .magyar gazda, drága termelőeszközeivel és olcsó áron való értékesitésével.Sz a csőd és a oukás útjára vezet.De az a bukás,nemcsak a Mezőgazda-' Ságot,hanem az országot is fenyegeti,mert ha meggyengül és válságba jut az a termelőág, amiből az ország lakos..a inak 6-5 ,0-a. él,akko . ez magéval, fogja rántani mindazokat,akik a maguk sorsat a .iezőgazda-sag*c 1 egy agrárállamban nem függetleníthetik. . /Volvt.Vnv../ ípf. ?>0.
