Hetikiadás, 1927. július-december
1927-07-19 / 29 [1512]
A kereskedelemügyi minisztériumban legutóbb nagyszabású értekezlet volt a magyar kivitel fejlesztése tárgyában. Az értekezleten a mezőgazdasági ipari és kereskedelmi testületek képviselői és kereskedői/^ '*• és iparkamarák és az érdekelt szakminisztériumok megbízottjai vettek részt, Az ankétet az tette aktuálissá, hogy az utóbbi hónapokban a külkereskedelmi forgalmunkban a behozatal növekedése mellett a kivitel csökkenése volt észlelhető, ami már már aggodalomra adott okot. Az értekezlet hosszabb vita keretében tárgyalta végig az export^szempontjából előnyösnek látszó intézkedéseket s végül az elnök az eredményt abban összegezte, hogy a felszólalók elérkezettnek látják a csémekvés idejét az export fejj_^sztés érdekében s óhajtják, hogy legyen ismét megfelelő központi organizációja a magyar exporttörekvéseknek. Ha a tervek a megvalósításra alkalmas stádiumbax jutnak, az exportérdekeltségeknek újból módjukban lesz ezekkel részletesen foglalkozni. Olcsóbb lett a k en yér, lees tek a f őzelékárak , változatlan a gyümölcs . Az éleImiszerdrágaság ellon országszerte tovább^folyik a harc és már több tekintetben eredménryei is járt. Amint a népjóléti minisztériumban tartott tanácskozáson kiderült, a drágaság fő oka a városi piacoknak a szervezetlensége, a lánckereskedők beékelődése a vevők és eladók közé. Ezek ellen a visszásságok ellen a-hatóságok el tudnak járni és ezáltal enyhitik a drágulás túlzásait. így a budaoosti piacon már lényegese: csökkentek a főzelékárak és jó hatást értek el a hatósági intézkedésekkel több vidéki városban is, pl Szombathelyen, Pécsett, Miskolcon. A kenyémag.knak a már hetek óta tartó olcsóbbodása ás megmutatkozik a kenyér alacsonyabb árában, amennyiben a sütőiparosok a félbarna kenyér árát 52 fillérről 50 fillérre, a barna kenyeret 42-ről 40, a zsemlye árát 6-ról 5 1/2 fillérre mérsékeljék.. Budapesten több mint 200 árdrágító árus ellen indították tneg az eljárást és körülbelül 50 esetben már a vádiratot is elkészítették, A gyümölcs-árak általában nem csökkentek a budapesti piacon, aminek oka részben a késői érés, részben pedig az, hogy a rossz termés következtében kevés az áru és igy a felhozatalt hatósági intézkedésekkel sem lehet lényegesen fokozni. A budapesti szállodások és vendéglősök ipartestülete nyomatékosan felhivta a vendéglősök figyelmét arra, hogy tartózkodjanak az árak emelésétől és még akkor se drágítsanak, ha a napi vásárlásaikat magasabban eszközölnék, mert a drágaság csak átmeneti. Összegezve tehát az eseményeket, meg lehet állapítani, hogy a drágaság elleni küzdelem eredményes és máris sikerült lenyomni azokat az indokolatlan árfelhajfásokat, amelyekkel egyesek a nehéz helyzetet kihasználva, ' a fogyasztóközönség kárán akartak jövedelemhez jutni. A küzdelem azonban tovább folyik és a népjóléti államtitkár bejárja ugy a fővárosi, mint a vidéki piacokat, hogy minden egyes helyen megállapíthassa a drágulás speciális okait, azoknak kiküszöbölése céljából.
