Hetikiadás, 1927. július-december

1927-12-27 / 52 [1512]

Az utóbbi években az úgynevezett utódállamok megvál­té ztatták merev elzárkózottságukat és megengedték,hogy a csonkamagyaror­szógi sportolók náluk is versenyezhessenek. A kinalkozc alkalmat sietnek is felhasználni és hacsak lehet,átrandúlnak elszakított testvéreinkhez, anik megható szeretettel fogadják őket. Aki nyitott szemmel mezi ezeket a kirándulásokat, tud olvasni a. le nem irt s el rem mondott szakák között • Valami lidércnyomasszerü átok nehezedik oz ott maradt magyarokra,akik nem mernek könnyíteni magukon, csak a szemük bogarában kigyúló apró tüzek 3 kezük szorításának melege mutatja,hogy gyorsabban dooog a szivük, mostani uraik lakatot tesznek a szájukra,nyugalmat pa ­roncsolnak-tapsolni készülő tenyerükre és torkukra forrasztják a kikiván­, kozó érzést.És a "kisebbség" engedelmeskedik. A magyar versenyzőket de­tektívek veszik körül,lesik minden szavukat,követik minden lépésüket és számon tartják azt is,hogy kinek a kezét rázzák meg-melegebben. A szigorú -ellenőrzésnek pedig az az eredménye,hogy tartózkodóbbak a magyarok.Gondo­san elkerülnek minden beavatkozásra való alkalmat.Némán tüntetnek, A va­súti állomásokat ellepik az érkeaés idejében.Kint a pályán zsúfolásig megtelnek a tribünök,mert a magyarok érzik,hogy ezzel segithetnek a vendég­látó magyar egyesületen. A versenyek alatt: kipirult arccal izgulnak az anyaországbeliek győzelméért még akkor is,ha "kisebbségi" az ellenfél,de a taps nem erósebb a szokottnál.Csodálatos ez a fegyelmezettség,melyet a szolgaság kényszeritett rájuk. Ez történik a városokban, de sckkal meghatóba a'falusi­ak viselkedése.A földeken dolgozó földmives - ki tudja,hogyan? - mindig pontosan megérzi,melyik vonatban utaznak magyarok... Amikor a gőzmaöina rob' a ját hallja,megállítja az ekét vagy a vetőgépet huzó. jószágot, amaz meg vállára veszi a kaszát,kihúzza magát és a fajunkat annyira jellemző öntu­datos lassugággal megemeli a kalapját.A kévekötő leány pedig kezével int meleg üdvözletet. f . Ki gondolná,hogy a falu egyszerű népe is ennyire bele­élte magát az uj helyzetbe? Hiszen még a háború alatt is*komédiásnak, csepűrágónak nézte a sport rajongóit, most meg megsüvegeli. -Ezért esztendős országunk széthullása és sok-sok megaláztatás kellett a.-hoz,hogy a magyar­tan csak a magyart'lássa . — Ünnep nekünk ez a látogatás,kedves öcsém - mondotta egy öreg "kisebbségi" magyar az egyik sportvendégnek. - Bizony/megfatyolo­sodik a szeműnk,amikor latjuk,hogy milyen erŐ3,milyen küzdenitudó még mindig a magyar - "odaát"... Mert a mi fiaink itt kevesen vannak. Mi csak "oda" bizakodunk.... Hárommillió magyar vagyakézasa,tőrhetlen reménykedése szakadt kifennek az öreg magyar gazdának a lelkéből. Sok szó esik manap­ság a 3 p Dórt nemze ti jelentőségéről. Akik üres szalmacséplésnek tartják, gondolkozzanak!.' rajt^fcias&f -• Akkor majd megértik,hogy miért van igazuk a sokáig megmosolygott rajongóknak.Nagy egyesületeink pedig inkább mondjanak le a nyugati nagy országokban, való és sokkal jövedelmezőbb kirándulásról.Keressék fel minél gyakrabban a megszállott területeket, melyeknek lakói - "ide" oizakodnak.

Next

/
Thumbnails
Contents