Hetikiadás, 1927. július-december
1927-12-20 / 51 [1512]
kölcsönt. A kantéiban alló cernent-és mészgyárak ellen sok kifogás hangzott el,mivei araikat nagyon magasan szabtak meg és egyes minőségeket kétszer olyan drágán adtak,mint békébenmost a holt szezonban a gyárak 5 szazalékkai leszállították a cement árát, a mész arat pedig 6 százalékkal mérsékelték.A vállalkozók számítanak arra,hogy tavaszig ezekben a cikkekben /olcsó bbodás fog bekövetkeznii további/ Ezzel kapcsolatban emiitjük meg.nogy a nagybankok elhatározták,hogy uj építkezésekre egyáltalán nem folyósitanak kölcsönt.Ezt a tartózkodást azzal okoljak meg a bankok,hogy bar a hazbérek nem alakultak ki,teljesen,de a lakosság kereseti viszonyaira való tekintettel semmiesetre sem lehetnek olyan magasak,mint amilyenekre az épittetők számitanak.A bankok tehát ebből a szempontból kockázatosnak tartjak az építkezéseket,mivel a ház tulajdonosok a hibás kalkuláció következtében házbérjövedelmüknek nagyobb részét lesznek kénytelenek a kölcsön törlesztésére fordítani,mint ahogy azt ' kiszámították.Sz esetleg megrázkódtatással." járhat és igy a bankok részadósoknak minősítették a háztulajdonosokat. 1 2. 5 millió dollár kölcsön áll a ház-és földtulajdonosok rendelke zésére._ A budapesti pénzintézetek záloglevél kibocsátó szövetkezete már megkapta a legutóbb 7 millió dollár névértékben az amerikai piádon elhelyezett zálogleveleknek ellenértékét.már meg is kezdődtek a kölcsönből, a folyósítások, AZ intézetek ezek'dC' a kölcsönöket kevés változtatással ugyanolyan feltételek, mellett adjuk,mint eadig.Egyéb zalo e .levéikihelyezések is történtek az utóbbi időben a külföldön; igy a szövetkezeten kivül alló más budapesti pénzintézetek 5.5 millió dollár névértékű záloglevelet helyeztek el részint Amerikában,részint Londonban,részint pedig Hollandiában'. Ilyenformán összesen 12.5 millió dollár kölcs.ön ull.most a haz-és íoldbirtoktulajdonosok rendelkezésére. " Az ipar és mezőgazdáság viszonya egymasnoz. AZ iparpartoló gazdaaagi politika nyomán felmerül az a kérdés,vaj jen a mezőgazdaság,vagy az ipar tölt-e be fontosába szerepet aa ország gazdasági* életében? Érdekes adatokkal szolgait erre vonatkozólag Gu a 1 Ga szton,a gazdahét folyamán tartott felszólalásában.Szerinte az ipari köirök sem tagad jak, hogy az iparpattolás áldozatokkal jár, amelyeket a mezőgazdaságnak és a kereskedelemnek kell viselnie.Mindezért karpótlást nyújt majd a iparosok szerint a kereskedelmi mérleg javulása és a viruló ipar nyomán kele általános jólét. Ezért kívánják az iparvállalatok a magas vámokat,ami lecsökkenti külföldi behozatalt, lhhetővé te zi nagy munkás-és tisztviselőtömegek foglalkoztatását. Ha az ipar fellendül, o. fogja viselni a közterhek nagy részét is. Ezzel szemben az az eredmény, hogy a kereskedelmi mérlegünk az autonóm vántarifa behozatala óta lényegesen rosszabb lett,A•meglévő kevés kivitelnek 80 százalékát a mezőgazdaság adja.nolott a saját szükségletére alig importál valamit,mig az agyontamogatott a gyáripar a félgyártmányok behozatalival a legnagyobb részét teszi az iparnak.A lakosság foglalkoztatásának érve sem igaz.A 8.5 millió lakosból 198.000 embert foglalkoztat a kis,közét és - nagyipar. . . . Es hogy állunk a közterhek viseléséül? A 142 milliót kitevő állami egyenes adókból az összes ipari részvénytársaságok, . bankok,pénzintézetek és szóvetkezetek 9.7 millió aranykoronát"fizettek, vagyis mindössze 6.8 szazaiékot.A többi összejs adó ez aranyban oszlik meg. A 9.7 millióból ,z ipar mindössze 4.5 milliót fizetett,ami nem több,mint 3 százaléka az állami közterheknek. Gaál Gaszton végül a gazdákat tömörülésre hivta fel a maguk jogainak kivívására . '•
