Hetikiadás, 1927. július-december

1927-12-13 / 50 [1512]

±i mu.lt héten Nagyváradon nagyarányú román diák zavargások voltak,melyek során nagy pusztításokat és rombolásokat vittek véghez napokon át a román fennhatóság' '. Iá került nagy magyar városban.A román királyság minden részéből többezer főnyi román diák gyűlt össze Szent László király városába. ,ebben a nagy magyar kulturális központban és ott nagygyűlés kereteién tiltakoztak a Rothermere-akcióval kapcsolatosan.A román kormány Intézkedésére a diákgyűlésre különvonatokon ingyen szállították a résztvevőket ^kiket a gyjlésen a román kormány képviselője is üdvözölt.Már az első napon összeütközés támadt a gyűlésen,mert egy magyar újságírót vettek észre a hallgatóság között,akit az utcára hurcoltak és véresre vertek.A következő napokon teljes erővel kitört a rombolás,melyet a rendőrség nem tudott megakadályozni

f a kivezényelt katonaság és csendőrség pedig lábhoz tett fegyverrel né'ájte végig. A lakosság napokon át nem mert az utcán mutatkozni, a, Villamosforgalom szünetelt,-s az utcákat diáktömegek özönlötték el, a magyar lapoi nyomdáit összerombolták, a főutcán lévő üzletek kirakatait^ összetörték,az üzletekbe,zsidó templomokba,a katolikus körbe és a magánlakásokba behatoltak, a berendezéseket összerombolták,azokat pedig,akik a legkisebb ellenállást tanúsították,összeszurkáltak és összeverték.A beérkezett jelentések több halottról és számos sebesültről számolnak be., de az ellentmondó hírekből nem lehet pontosan megállapítani az áldozatok szamát.Az angol lapok felháborodással emlékeznek meg arról,hogy a nagyváradi zavargások sot&n az angol lobogót is meggyaláztak és sárba tiportak.A rombolások során több helyen -ngol és amerikai vagyont is megkarositott-lk,ami ellen az angol lapok jelentése szerint Bukarestben az an^ol és az amerikai követek erélyesen tiltakoztak. A diáktüntetések nem szorítkoztak kizárólag Nagyváradra,hanem a különvonatokon egész Erdélyben szerte-szét utazó és mindenütt rémületet keltő diákcsoportok Aradon.Kolozsváron és más nagyobb varosokban is romboltak és pusztítottak,úgyhogy egyes helyeken az okozott karok még nagyobbak,mint' Nagyváradon. Az olasz sajtó éles támadást intéz a nagyváradi események miatt a román kormány ellen és rámutat arra,hogy a vérengzést csak a hivatalos körök hallgatólagos beleegyezésivel rendezhették meg. A nagyváradi események szerintük élesen megvilágítjuk a román kormányzati rendszereket^amelyeknek a választásokon és egyéb kormányintézkedésekben már számtalan tanújelét látták* Ezzel szemben kiemelik azt,nogy Magyarország a keleti barbár hordák ellen mindenkor a nyagati művelődés védőbástyája volt és egyetlen egységes tömeget alkotó t Középeurőpa nemzetiségi zűrzavarában. A genfi Népszövetség a román-magyar -grárpör tárgyáig lasonak elhalasztása után a lengyel-litván viszály- elintézésével foglalkozott. A tanács közvetlen tárgyalást hozott létre az érdekelt államok képviselői között és ezzel elvették a fenyegető háborús összeütközés élét. A tárgyalásokon megállapodás jött létre arra,hogy a hadiállapotot a két ország határon megszüntetik, a vilnai kérdés tárgyaiásat azonban későbbre halasztják. A genfi Népszövetség adminisztratív bíróságot alakított,mely a magyar közigazgatási bírósághoz hasonlóan i vitás ügyek elintézésére illetékes és ennek a bíróságnak póttagjául Tomcsányi Móric budapesti egyetemi tanárt választotta meg.Hadik János grófot pedig a munkaügyi tanács tagjává választottak. Oravicán", az elszakított Krassó megye székhelyén, a mult hét végén nagy tűz ütött ki,amely az egész várost pusztulással fenyegette. A tüz a gyalogsági laktanyában tört ki és a nagy szélvészben átcsapott a közeli épületekre és a lőszerraktár is felrobbant.Többszáz ember hajléktalan maradt s a lakosság körében leírhatatlan pánik keletkezett.