Hetikiadás, 1927. július-december
1927-11-15 / 46 [1512]
/A drágaság jó oldalai folytatása./ tiinthogy adósságai nagy részét papirkoronában kellett-megfizetnie. Igaz, hogy sok exisztonciát tönkretett a háború utáni gazdasági zűrzavar, az ijesztő drágaság, de végeredményben megmentette az államot, ezzel mindnyájunk érdekében állott. Ha ez nem következik be, az államnak a közad ókból kellett volna fizetnie adösága kamatait és a törlesztést, ami elviselhetetlenül magas adóterheket jelentett volna. Tagadhatatlan, hogy az áremelkedés rendszerint hamarabb következik be és nagyobb, mint a munkabér emelkedése, ezáltal a drágaság széles rétegeket sujt. A termelő azonban védekezni tud ellene, mert^ felemeli a termeivényeinek az árát. A hitelező is vódekezhetik'a-reá aáruld károsodás, ellen, ha rövid lejáratra adja kölcsön a pénzét. A fix kamatozású papirosok tulajdonosai, akik eddig munkanélküli jövedelemből éltek, sehogy sem tudják a drágaságot kivédeni. Ezek kénytelenek vagy eladni értékpapírjaikat, vagy pedig munkájukkal közreműködni a gazdasági életben, ha papirjaik'kamatozása nem elég a megélhetésre. Ebből látszik, hogy a drágaság bizonyos társadalmi igazságtalanságot és elégedetlenséget teremt. Ezzel szemben meg kell fontolni, hogy a huzamosabb olcsóbbodásnak is igen káros visszahatásai vannak. Elég afra emlékeztetni, hogy az utóbbi években a valuta^tbilizáciőval kapcsolatban több állam devalvációs pénzügyi politikát folytatott. Ez a gazdasági életnek szintén erős megrázkódtatásával jár, sok vállalat omlott össze és sokan elvesztették a vagyonukat. Az állam szintén nehéz helyzetbe került, mintho.gy a személyi és-gazdasági fogyasztási adok mindegyre kisebbb összegben folynának be. Végső-következtetés tehát az, hogy a drágulás Örvendetes folyamat és ugy hat, mint a gépszerkezetben az olaj. Ha megállna, ugy megszűnnék a. fejlődés is. Katasztrofális gazdasági helyzetekben, mint a háború utáni években, végeredményben szintén nem káros a drágaság, mert -általa.nagyobb bajokat kerülünk el. A drágaság egyetlen orvossze- . re a jövedelem gyarapodása. Hú ssertés állományunk feljavítására 27 darab tenyészkant vásárolt un k Angliában. ' ~ - 'A Hussertésteqysztők Országos Egyesülete enesei DoJner Bélo._m. kir. gazdasági főigazgató vezetésével bevásárló bizottságot küldött Angliát:.., hegy a magyar mezőgazdaság részére a hazai hussertéf*. sek állományának megjavítására Anglia legkiválóbb tenyészeteiből több tenyészkant vásároljon. A szakbizottság munkája a legteljesebb sikerrel járt, amennyiben 27 darab megfelelő tenyészkant vásárolt. A beszerzési ar darabonként 17 1/2 angol fontot tett ki, amihez hozzájárulnak az ekílmezéssel, szállítással, biztosítással, járó költségek, ugy hogy az allatok átlagára Budapesten darabonként körülbelül 300 pengőre rug. A földmiveiésügyi minisztérium megbizottja és több jeles szakember - már megtekintette a vásárolt anyagot s ugy ők, mint az importáló tenyészetek a minőséggel és a vételárrd nagyon meg vannak elégedve. A.Z elért^eredmény az Egyesületet arra az elhatározásra ösztönözte, hogy a jövő évben ujabb tenyészkanokat vásároljon.
