Hetikiadás, 1927. július-december

1927-11-15 / 46 [1512]

Országos kongresszusom, tarják fel a magyar mezőgazdaság súlyos helyzetét. A magyar mezőgazdaság helyzete az utóbbi időben annyira súlyos lett,hogy a mezőgazdasági vezető körök szükségesnek l,.tjak nagyobb ^szabású mozgalom megindít' sát.A gazdák nemcsak súlyos termelési nehézségekkel, hanem értékesitési nehézségekkel is küzdenek, az eladósodás réme egyre nagyobb aranyban fenyegeti őket,ugy hogy szerintük itt van a legfőbb ideje annak,hogy a helyzetben változás álljon be.Értesülésünk szerint az Országos Magyar G.zdasagi Egyesület elhator-zta,hogy decemberben országos gazdapanasznapokat rendez,amelyeken a gazdák az ország. minden részéből előadhatják panaszaikat,kívánságaikat és a helyzet javításira vonatkozó javaslataikat. Ezeknek a gazdanapoknak a tanulságait és az előterjesztett anyagot i.z Országos Magyar Gazdasági Egyesület feldolgoztatja és a jövő év elején nagyarányú országos gazdakongresszust tart. .zen a kongre szuson feltárjak a magyar mezőgazdák összes bajait, rámutatnak a helyzet súlyosságára és megjelölik az orvoslás módját. Értesülésünk szerint a magyar gazdák nagy demonstrációra készülnek. Munkatársunknak a tervezett mozgalomról és ennek okairól alkalma volt beszélgetést folytatni Buday Barna gazdasági főtanácsossal, az Országos ^ugyar Gazdasági Egyesület igazgató javal.,nki kérdéseinkre a következő érdekes nyilatkozatot tettei - A mezőgazdasági elet vezetői között tanácskozások folynak' arról a súlyos nelyzetrő1,amelybe az ut^óbbi időben a magyar mezőgazdák keiül tok, az orvoslás modózatairóll és ennek sürgetéseiről. Által..nosan tudott dolog,hogy amióta Magyarországot ilyen szörnyű módon megcsonkitottak, a gazdasági foglalkozások minden agában vád ságiról beszélnek és parn. szkodnak. A gazdák most, mondhatnom, kétségbeejtő helyzetükről tettek tanulságot.' A helyzet az,hogy a magyar gazdaközönség nem bir megküzdeni a rossz értékesitési viszonyokkal,az ipari cikkek drágaságával, a magas kamattal és a súlyos közterhekkel. Hiába, mondják a gazdáhak,hogy javítsa termését és tjrmeljen többet,mikor aztán megtörténik-az aratás és ha . termés sikerül, az a nagy kérdőjel mered eléje,hogy most aztán kinek a^Q/a* el a gabonáját. - A helyzet ugyanis az,hogy valamennyi állam elzárkózik előlünk, maga akarja ellátni magát mezőgazdasági terményekkel,ipari cikkeinfc pedig kivitelt keres.Ami mezőgazdasági szempontból elsősorban bir hagy jelentőséggel.az,hogy eLzárták a piacot a magyar buza- és lisztkivitel elől, . a borkivitel pedig semminek mondható.Még jobban súlyosbítja a helyzetet, hogy :'z utóbbi időben állatkivitelünk is alig jelent valamit,úgyhogy ma mar a saját zsírunkban való fulladás veszedelme fenyeget bennünket. -Sajnos, semmi jele annak,hogy a külországok enyhíteni kivannak elzárkózó politikajukat.Sőt éppen az ellenkezőjét tap .sztaljuk.P daul Kéme torszagból az allatki vitel7_el teljesen kiszorultunk .A németek az allotkivjtellel kapcsolatban előterjesztett kívánságainkat nem honor- Íj \, úgyhogy véleményünk szerint arra az álláspontra kell helyezkeanink,hogy ha Németország nem teszi lehetővé a magyar gazdák által tenyésztett allatok bevitelét,nincs semmi értelme annak,hogy vele kereskedelmi szerződést kössünk. -Egyebekben M agyar országnak erről o|szorult nelyzetóról élénken beszél a kereskedelmi forgalmi statisztika,illetően a külkereskedelmi mérleg,amely folyton romlik.Ennek az évnek mar eddig elmúlt 10 hónapja 270 millió pengő pa.szivat mutat. Ilyen nagy pa.szíva eddig még nem mutatkozott külkereskedelmi mérlegünkben.Igaz,hogy ez javarészt annak tulajdonitható,hogy az építkezés nagyobb aranyu megindulás.val kapcsolatosan sok fát és építőanyagot hoznak be az országba.Ez maga c-0 millió pengő, többletre rug.Az emelkedő behoz/itallal szemben kivitelünk lényegesen csökkent. / Eolyt.köv./ •