Hetikiadás, 1927. július-december

1927-11-08 / 45 [1512]

Az idei állatszámlalas eredménye szerint az ország területen 42.000 szarvasmarhával, 233.000 sertéssel és 193.000 juhh.l kevesebb van, / mint az előzd esztendőben. Még nagyobb a hiány, ha a legutóbbi számlálási adatokat azzal az állati útszámmal hasonlítjuk össze, -.melyik Csonkamagyar­orszag területén a haboru előtt volt. Az állatállomány csökkenésének magya­rázatánál tekintetbe kell venni, hogy a husíogysztas a legutóbbi években elég jelentékenyen növekedett. Ha ez a jelenség, amely a lakosság életní­vójának a javulásával van kapcsolatban, nem mutatkoznék, akkor állatállo­mányunk törzse hamarabb kiegészítette volna a habomban szenvedett csorbát. A fogyasztás növekedés-.t mutatja az az ad.t, hogy 1920-ban 190.000 darabba rúgott a vágóhidakon a sertés-vagas,'mig 1926-ban ez a szam f00.00Q-re jemelkedett. A mult évben ehhez még 500.000 darabra tehető hazivágás járult, vagyis belső fogyasztásra mintegy 1.100.000 darab sertés jutott, r T­k_ h" < „-.-"'á \+. A fogyasztásnak ilyen nagymér­tékű emelkedésével szemben áll az a tény, hogy állattenyésztésünk nem él­vezhette azt a törvényben is biztosított allnmi támogatást, mint békében, mert a pénzügyi eszközök nem álltak rendelkezésre. Nem volt megfelelő a te­nyészállatok beszerzés-;, nem volt megfelelő a tényészanyag kiválasztása, nem állott rendelkezésre kamatmentes kölcsön stb. Ezenkívül a piacok rossz értékesítési eredményei is kedvezőtlenül hatnak az állattenyésztés fokozá­sara . Lanyhulás a kenyérmaav:.ikban. A tengerentúli gabonapiacokon néhány hói$5ta az árak majdnem ál­landó ..n morzsolódnak és különösen kenyérmagvakban gyengül folyton az irány­zata A lanyhaságnak az oka még nincsen egészen felderítve és nem is tartjak döntőnek a aiostani helyzetet addig, mig a délamerikai terméseredményekről .'biztos hírek nem érkeznek, amelyek azután elhatározók lesznek az összes ga­bonapiacok tavaszi áralakulására. Nálunk szintén érezhető az amerikai gyen­gülés, bár itt az arak csak kisebb mértékben mentek vissza, mint a tengeren­túli piacokon. Egyelőre nincs kilátás, hogy felszabadnijunk az amerikai lanyhitó hatás alól, annál is kevésbbé, mert a kenyérmagvak külföldi elhe­lyezése vontatottan megy. ValósJzinu ugyan, hogy Svájcnak, vagy Olaszország­nak állami közvetítéssel n.-gyobb mennyiségű buzat fogunk egy tételben el­. :.dni,' a magánkezek azonban nem vásárolnak élénkebben. A magyar rozsnak pe­dig erős konkurrensei vannak a külföldi piacokon, Ü 77 kg-os tiszavidéki buzat 30-30.15 pengő között jegyzik a budapesti tőzsdén métermazsúnként. A dunántúli minőségek árá 29.85-30 p^ngő között mozog. A ro^s ara 27.60­27.80 pengő. A takarmányéikkek közül a középminőségu takarmányárpa 25 pengő körül adh.-tó «1, közepes minőségű zfö 23.50-2o.75 pengő között mozo d ,, a tengerinek 24.25-24.50 az ara, a korpa 17.25-17.50 között talál vevőre. Yagyonvaltsag buz.-, ara novemberre. A pénzügyminiszter a mezőgazdasági ingatlanok vagyonv..ltsága fe­jében fizetendő buza árat á földmive1ésügyi miniszterrel egyetértően novem­oerre métermazsanként 28 pengőben áli-pitott. meg. Mind erük i ültessen évente egy fát. * Faultotok Társasága azzal a programmal alakult meg, hogy min­den tagját kötelezi évente legalább egy fának elültetésére. Ha a programm megvalósul Alföldünk, faállománya tetemesen gyarapodni fog. A Faultotok Társasagának a faiskolák 10-30 szazaiékos kedvezményt nyújtanak.

Next

/
Thumbnails
Contents