Hetikiadás, 1927. július-december
1927-11-08 / 45 [1512]
Fabricius Endre gazdasági főtanácsos nyilatkozata mezőgazdasági kérdésekről. Munkatársunk felkereste az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben Fabricius Endre gazdasági főtanácsos igazgatót, akivel mezőgazdasági kérdésekről beszélgetést folytatott. Fabricius Sndre többi között a következőket mondotta: - A magyar mezőgazdálkodás és kalönösen az állattenyésztés szempontjából igen nagy fontossággal bir az, hogy a gazdák a szántóföldi termés mellett gondot forditsanak a takarmanytermelésre is. Még pedig nemcsak a mesterséges takarmány, tehát lucerna, lóhere, zabosbükköny, stb..termelésére, hanem a természetes takarmányt nyújtó rétekre és legelőkre is. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület átérezve annak fontosságát, hogy az ország minden vidékén fellendülhessen az állattenyésztés, ez év tavaszán mozgalmat inditott arra, hogy a nagyobb birtokosok és a községek úgynevezett füves kerteket létesítsenek. Ennek céja az, hogy tapasztalatok alapján állapithassák meg, hogy egyes vidékeken milyen fűfélék térmelhetők jc eredménnyel, másrészt, hogy a gazdák az egyds fűféléket megismerhessék és a gyakorlatban., . hasznosíthassák. Bbből a célból a tavasszal 13 fűféléből és hét'hereféléből állé maggyüjteményt bocsajtottunk a gazdák és községek rendelkezésére megfelelő termelési utusitassál. Úgy az egyes gazdák, mint a községek nagyobb számban kértek -á fümaggyüjteményt. A füves kerteket nagyon sok helyen létre is hozták, természetesen az eredmény kimutatásara hosszabb időre van szükség.^ - A mai gazdasági világversenyben nem közömbös a gazdára nézve, hogy mennyit és milyen minőséget termelhet ugyanazon a területen. Azért a gazdának minden rendelkezésre álló eszközt meg kell ragadnia; hogy viszonyai közt a legkedvezőbb eredméhyt biztosithassa magánakCSajnos, nem minden gazda helyez erre kellő súlyt, aminek hátrányát aztán önmagán érzi, amellett azonban az ország közgazdasági eredményeit is hátrányosan befolyásolja. A földmivelésügyi kormány a száz holdon aluli gá.zdak részére ezirányban támaszt nyújtott olyképen, hogy nemesitett vetőmagot, buzat és rozsot adott az őszi vetésekhez kedvezményes aron. Vállalta továbbá a földmivelésügyi kormány az igénybeveendő mütragy- egy évi kamathitelét ugy. hogy a kisgazdák a most igénybevett műtrágya árat cs\-k aratás után tartoznak majd megfizetni.., tehát akkor, .mikor a műtrágya után a terméstöbbletből ez bőségcsen kitelik. - Gazdatársadalmunknak hibája az, hegy saját érdekeinek védelmére nehezen tömörül, illetve, hogy saját érdekképviseleti szervjt nem részesiti kellő támogatásban. Egyesek ugyanis azt hiszik, hogy csak az ér valamit, amit közvetlenül kapnak, holott az érdekképviseleti szervnek nem az a hivatása, hogy az egyénnek közvetlen előnyöket nyijtson, - ez csak másodrendű feladat - elsősorban az általános gazdaérdekek érvényesítéséért kell küzdenie, amit viszont minden gazda közvetve-megérez. - Növénytermelésünk terén való haladásunk kétségtelen jele az, hogy mostanában vidéki útjainkon sokkal kevesebb szántatlan tarlót látunk, mint az előző években, ^em beszélek a nagyobb uradalmakról,' akol ennek _ jelentőségével mar régen -tisztában vannak, hanem a kisebb gazdákról. Évekkel ezelőtt még tavasszal is lehetett látni a kisebb gazdák szántóföldjén kukoricakórokat, addig az- idén az eszi mélyszántás ezeket mar jav.részben elnyelte. Mutatkozik a földmivelésügyi kormány kukoricamoly irtásra vonatkozó rendeletének üdvös hatása, amennyiben ezidéxt jóval kevesebb kukoricamoly mutatkozott, mint az előző években. E rendelkezés szigorú végrehajtása feltétlenül kívánatos, mert hiába védekezik az egyes gazda lelkiismeretesen, ha a szomszédja nem felel meg a rendelet utasításainak. - A termésértékesitésnél örvendetesen mutatkozott az idén bizonyos gazdaöntudat, amennyiben gazdáink aratás uton nem ontották piacra egész gabonatermésüket, hanem csak annyit, amennyire . legfontosabb szükségletek kielégítésére okvetlenül szükség volt. Ezzel elérjük azt., hogy a gabona arának hullámzásából származható előnyben ők is részesülhetnek.
