Hetikiadás, 1927. július-december

1927-10-18 / 42 [1512]

Bár hosszabb ideje bizonyos feszültség mutatkozott a ma gyár pénzpiacon, mégis hihető volt, hogy a német bankkamatláb emelés nem lesz hatással a magyar pénzviszonyokra, Annái kevésbbé, mert azóta Németországban is enyhült a helyzet és a privát kamat mindegyre olcsóbbodik. Nálunk a nagybankok ugy határoztak, hogy 8 hitelkamatot félpercenttel felemelik. A maximális határ tehát 10 i/2 fo helyett 11 $ lett. Az alsó hatáxt, amely 9.05 %, változatlanul hagytak.A valódi helyzet azonban az, hogy 11 fo-on alul úgyszólván a legkobb kezek s M jutnak pénzhez, a kamatláb tehát mégis elég nagy mértékben drágult. Tekintetbe véve,hogy a bankok a betéti kamatot nem emelték, a leszámítolási kamat pedg megdrágult, a pénzpiaci helyzet határozott rosszabbodását kell megállapítanunk. A Nemzeti Bank, hogy a nagy feszültséget enyhítse, nagyobb pengő összeget juttatott a piacra qlyformán, hogy egy nagyobb dollártételt átváltott pengőre és a 'pengőösszeget a piac rendelkezésére bocsájtotta. Remélhetőleg ez segiteni fog a helyzeten,^amely egyes viszonylatokban' már kezdi a normális gazdasági tevékenységet és a termelést veszélyeztetni. így például a vidéken nem is lenét 14 /=-on alul pénzt kapni, de 20^-os kamat is előfordul. Nyilvánvaló,hogy ilyen drága pénzt nem lehet hasznos beruházásokra felhasználni, ezzel a kereskedő sem tud operálni, ami aztán a gabonakereskedelmet akadályozza tevékenységében és a gazdát terményei eladásában. Tűrhetetlen, hogy az a pénz, amelyet a Nemzeti Bank 6 fo-kal ad tovább, néhány kézen átmenve már 15-20 fc~ ért kerüljön a pénz igénylő kezeihez. Ki spekulál a búzával ? A magyar gazdákat többször érte az utóbbi időben bizonyos oldalról az a szemrehányás, hogy gabonakészleteik visszatartásával igyekeznek jobb árakat elérni, ezáltal megdrágítják a legfontosabb élelmicikkeket, rontják a külkereskedelmi mérleget, csökkentik a kivitelt.^ Sulyosbitják továbbá a pénzszűkét is, mivel az őszi gabona-eladásokbél rendesen befolyni szokott összegeks idén nem jönnek^az országba.. Akik kifogásolják a gazdáknak magatartását, káros- spekulációnak nevezték el ezt az eljárást és azzal akarják a gazdákat álláspontjuk megváltoztatására .bírni, hogy a délamerikai termésjelöntések igen kedvezők, tehát né- . oány hónapon belül a világpiacokon lanyhulásnak kell bekövetkeznie,és igy ax gazda rá fog fizetni a spekulációjára. Közelebbről megvizsgálva a termelők ellen hangoztatott vádat, gyanúsnak kell találni azt a jóakaratot ,amellyel a gazdákat a spekuláció káros . hatásaitól féltik.Ha tényleg csökkeni fognak a gabonaárak, ezen a kereskedők csak nyerhetnek, mivel olcsóbban vásárolhatják meg a gazdáktól a gabonát, mintha azt^most vennék meg. A kereskedők részére tehát egyenesen hasznosnak mondható a gazdák^eljárása és igy nincs ok, hogy épen a kereskedelem beszélje le a gazdát ez áiu további visszatartásától- Azt a szabadságot pedig meg kell adni a gazdának is, hogy akkor adja e.1 az áruját, amikor azt a legmegfelelőbbnek találja. A kereskedő ugyanígy cselekszik. Igaz,hogy a gazdák egyöntetű eljárásukkal felnyomhatják a gabona árát a kereslet és kínálat törvénye alapján, de ezért nem lehet a termelőket drágítással vádolni.Szükséges tudni ugyanis, hogy az iparcikkek ,.rai az óv eleje óta 138-as jelzőszámig emelkedtek, mig a mezőgazdasági cikkek jelzőszáma 126-ra csökkent. Tehát a gazda a bé ebeli viszonyokhoz-képest kevesebb haszonra' dolgozik mint az„ aki az iparcikkeket gyártja és eladja

v A gazda termelési költségei növekedtek,mivel az iparcikkek árai 12 szazalékkai magasabbak, mint . gazda érté.kesitési árai. Ezt a nyomasztó külömbséget