Hetikiadás, 1927. július-december

1927-10-11 / 41 [1512]

A legújabb naptárrőform. Sokan foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogyan lehetne a ma használatos naptárt magreformálni olyképen, hogy az év egyforma hónapokra osztassék, a változó ünnepek lexrögzittessenek stb« A Népszövetséget is foglalkoztatja a kérdés, amelyre_ vonatkozó számos javaslat került az illetékes népszövetségixbizottsághoz. A legújabb egy német mérnök terve, amely a következőképen oldaná meg a naptárreformot: Blochmann Rudolf dr, német mérnök abból a meggondolásból indul ki, hogy a húsvét századunk folyamán átlagban árpilis 8-ra esik, másrészt, hogy ez az április 8-i dátum éppen a közepe annak a két határnak, amely közé a húsvét egyáltalán eshetik. Tudnunk kell ugyanis, hogy a változó egyházi ünnepek idejét szabályozó húsvétnak egy bizonyos napra való rögzítésével is r.iár nagy lépést haladnánk a naptárreformban. Blochmann mérnök már most következőképp:! épiti ki naptárját: 1, A közönséges év 364 rendes és 1 június és július hónapok közé iktatott nyárközépi napból áll. 2. A szökőévben beiktatandó szökőnap a szökőév végére jutna és akár az iménti nyárközép! nap, - szintén nem lenne^hétköz nap jellegű. . 3. Az egyes hónapok hosszát következőképen állapitanak„meg: 3,1 napos lenne január, április, július, október. 30 napos lenne február , május , augusztus, november, továbbá, március, június szeptember és december is. 4. A hónap minden egyes napja állandóan egy és ugyanazon napra esik,s ennek megfelelően az újév is mindig egy ésnugyanazzal a nappal tudniillik vasárnappal kezdődik. 5, Húsvét vasárnapja mindig április 8-ra esik és ehhez képest állandósulnak a húsvét napjával változó többi egyházi ünnepek is ,/igy például a pünkösd -vasárnapja mindig május 26-ra/. Ehhez képest tehát az uj naptár húsvéttól húsvétig 52 hétre osztja az évet és minden hónapra 26 munkanap /hét kos nap/ esik. Az április q-i húsvétvasárnap mellett fenti meggondoláson kivül még egész csomó gyakorlati érvet sorakoztat fel naptárreforaátorunk. Ugyancsak megindokolja azt is, miért helyezi szökőévben az eddigi szokás, vagyis február helyett az év végére a szökőnapot? Ezáltal ugyanás valóságos örökös naptár megteremtését teszi lehetővé. A fentebb emiitett nyárk'jzépi nap bevezetése mellett a reform megkivánta szempontokon felül szol meg az is, hogy ez a nap két teljes szim&trikus félre bontaná az esztendőt. Ami a húsvét szabályozását illeti, ez mint látjuk, igazán könnyű dolog, ha az egyházak lemondanának egy immár 1600 etztenieje türvényeró's hagyományról, tudniillik a tavaszi holdtölte alapulvételéről. Egyébként az 1928. esztendő különösen alkalmas lenne ennek a kalendáriumnak a bevezetéséne, amennyiben jövőre január elseje vasárnapra, húsvét vasárnapja pedig a .>ergely-naptár szerint is április 8-ra esik, ugy hogy az átmeneti Gergelynaptárról erre az uj kalendáriumra semmiféle zökkenővel nem járna.Alábbiakban még egyszer összefoglaljuk a Blochmann -féle reformtervezetnek a lényegét: az évet kmzárdlag 36. és 31 napos hónapokra osztaná, az egész esztendő valamennyi napja egyöntetűen lenne megállapítva,vagyis újév mindig vasárnapra, Vízkereszt péntekre esnék, Hamvazószerda február 22-re,Húsvétvasárnap április P-ra, Aldozócsütörtök május 16-ra, pünkösd vasárnap ugyancsak május 26-ra, Jürnapja június 7-ra esnék stb. Júniusiés július 1 közé iktatná az uj kalendárium a. nyár köz épi napot, december 30- at pedig négyévenként a szökőnap követné. %nek a na.ptfjá/reformnak egyébként már elég nagy pártja tan-Jóslatokba természetesen nem bocsájtkozhatunk, hogy keresztül tudáák-e majd a németek_vinni ezt a refommot. Őszintén szólja különösebb könnyebbséggel a hétköznapi életben nem járna megvalósulása, Es hogyha kíváncsiak* vagyunk, vájjon . sikerüli-e a kitűzött időpontra, vagyis 1928. január l-re behozni ezt a reformot, okkor főleg azért vagyunk kíváncsiak,mert tudni szeretnénk, mennyiTél fogja az uj naptár jobban megkönnyíteni az életünket,mint a regi. • ...