Hetikiadás, 1927. július-december

1927-10-04 / 40 [1512]

Külföld. Berlinben óriási lelkesedéssel ünnepelték meg mult vasár­nap Hindenburg birodalmi elnöknek 80.-ik születésnapját. Az ünnepélyen óriási tömeg vett részt ée leírhatatlan lelkesedéssel köszöntettek a világ­háború hősét, aki 'a világháború befejezése után a polgári életbe lépve, mint a németbirodalom elnöke itanyitja Németország scrsát. A berlini sta­dionban 40 ezer gyermek köszöntötte az agg Hindenburgot, a német haza atyját, aki rövid beszédében arra szólította fel a német gyermekeket;te­gyenek fogadalmat arra, hogy hűek lesznek a szép, nagy, német hazájukkok. Az . iskola^ gyermekek ezután elvonultak az elnök előtt, akit a világháború vezérlőtábornokai vettek körül és aki a németb irodai rm minden részéből és a világ minden tájáról számtalan üdvözletet kapott. G-enfben a népszövetség őszi ülésszaka véget ért. Az ülés— szak^nem váltotta "be. a hozzá fűzött várakozásokat és sem a lefegyverzés kérdésében, sem pedig a nemzeti kisebbségek megvéuelmezése terén egyetlen lépést sem^vitte^előre népek közötti kiengesztelődés ügyét. A magyar-román döntőbíróság ügyének tárgyalása során egyenesen veszedelmes precedenst teremtett meg az ülésszak azzal, hogy Chanberlain angol külügyminiszter álmagyar birtokosok földbirtokának kártalanítás nélkül történt kisajátítá­sát ^jogosnak ismerte el. Ez a kijelentés nem csak a magyar földbirtokosok ügyet gáncsolta el, hanem alapot nyújtoct az orosz szovjet módszerének iga­zolására, is, aminek még messze kiható következménye lehet. A bukaresti sajtó örömujjongással fogadta a népszövetség döntését a magyar román birtokperben. A nemzetek szövetsége ugyanis nem bant el Romániával érdeme szerint, hanem megint elhalasztotta a döntést. A román kiküldettek azt állították a népszövetség előtt, hogy magyar nagy­birtokosok indították a pereket a román állam ellen, holott Románia szoci­ális érdekből volt kénytelen kisajátítást megejteni és nagybirtokosok föld­jeit osztotta fel a földigénylő parasztság között, mert ha ez nem történik meg, akkor Romániában kitört volna &• bolsevizmus. Ezzel a rcmán hivatalos állítással,szemben most megállapították, hegy 285 magyar perlő fél nagyobb reszex^vagyis több mint 170 fél szegényjogon perel és 1 holdtól 20C holdig terjedő birtokot vettek el 126 perlő féltől, tehát nem nagybirtokosoktól, hanem törpe, kis vagy középbirtokosoktői, akiknek földje a.törvény értelmé­ben egyáltalában nem kerülhetett volna a kisajátítás alá. Az agrár törvény szerint erdők nem oszthatók fel a földigénylők közt, hanem állami kezelés­ben ^maradnak, így, .mivel az Erdélyben kisajátított 2,745.788 holdból 1,168.468 hold erdő clyan terület, amelyet nem osztanak fel, hanem az állam • irtokában marad, az is valótlanság tehát, hogy" a földigénylő parasztság közt-osztották fel a magy ar birtokosoktól elkobzott nagybirtokokat. A nagy erdőbirtokok ugyanis most is az állami tartalékbirtokok közt szerepel­nek. • Londonban Rothermere lord magyar látogatót fogadott a mult f ' -héten. A nemes lord ez alkalommal kijelentette, hogy nem a tri anoni ixetár revíziója, hanem éppen annak a fenntartása a háború igazi magva. A brit közvéleméhyben most már teljes az egyetértés abban a tekintetben, hogy az uj határok igazságtalanok és tarthatatlanok. A magyar-román agrár­per tanulsága az, hogy Európa nem érett még meg a döntőbíráskodásra. Fel­sorakoztatja azután a lord az angol hivatalos külspprlitikának Magyarország erdekoben történt akcióba lépéseit, amikor is mindannyiszor visszaverte a kisantant ellenünk indított akcióit. Rámutatott arra is, hogy egyes kis­antant államoknak különösen a szivükön fekszik Magyarország demokratizá­lása, di hiába követelik Magyarországbak demokratizálását éppen azok, akik a legkíméletlenebbül darabokra törték 1919-ben a lehető legdemakratáb alá­non szervezett * népköztársasági Magyarországot.

Next

/
Thumbnails
Contents