Hetikiadás, 1927. július-december

1927-07-12 / 28 [1512]

28, szón. 1927. július 12. 1.oldal. . Belföld. A felsőház letárgyalta a szabadalmi felsőbíróságok megszüntetéséről , az olasz királysággal kötött adóügyi egyezmény becikkelyezéséről, a trianoni békeszerződéssel Magyarországtól elcsatolt területről beköltözött magyar közszolgálati alkalmazottak, nyugdijasok, özvegyek és árvák ellátásáról, a trianoni békeszerződés egyes gazdasági rendelkezéseinek kiegészítéséről és nódositásáról, a szeszadó és ásványolaj ^adóiéa^vonatkozó rendelkezések módosításáról, a falusi kislakásépiíést^elosegitő^hitelekből származó követelések biztosításáról és böhüjsásáról; továbbá e. magyar-cseh kereskedelmi szerződésről; végül pedig a munké|biztositás reformjáról szóló javaslatot, A magyar-cseh kereskedelmi szerződés Ritájában felszólalt Bermáth István, aki kijelentette, h$>gy, a szerződést nekünk különös örömmel fogadnunk ne..; lehet, mert hiszen Csehország ennek értelmében olyan vámokat állit fel, melyek a magyar gazdasági exportot nagymértekben' fogják korlátozni. De elfogadjuk a szerződést azért, mert a múlt állapotához képest a gazdasági kapcsolatok továbbfejlődésének ^lépcsőjéül tekintuhtő. Rámutatott arra a politikára, amelyet a csehek a^magyar szellemi termékekkel szemben folytatnak. A magyar református zsoltárkönyv bevitele például tilos. Az újságok közül csak azokat engedik be, amelyek annakidején érdekeltek voltak a magyarországi forradalom előkészítésében és amikor ezeket a csoh-szlovák kormány felkarolja, tulajdonképen egy olyan irányzatot támogat Magyarországon, amely az állam felforgatására irányul• Hérnaan Miksa kereskedelmi miniszter felszólalásában kijelentette,hogy külkereskedelmi szerződések kötésével akarja bebizonyítani^Magyarország: mennyire alaptalan az a feltevés, minthogyha mi a politikai és gazdasági^ izoláltság állapotát fenn akarnók tartani. A cseh kereskedelmi szerződésre épitve esetleg jobb viszonyokat lehet majd teremteni, ha a másik szer; ződő fél is lesz olyan loyális, mint 'mi. " őzt hiszem- mondotta a miniszter,- tovább kell haladnunk a békülékenység utján, de mindig meggondolva, hogy nem érkeztünk-e el ahhoz a ponthoz, amelyen tulmenni az ország érdekében nem szabad.S József királyi herceg a munkasbiztositó javaslat kapcsán mondott nagyjelentőségű és nagy tetszést aratott beszédet,A királyi herceg^beszédében rámutatott arra, hogy a javaslat egyik célja anagyar 'munkásságot visszatartani a kivándorlástól- Szükséges, hogy e, munkás érezze, hogy bajaiban nincsen magára hagyatva, mert akkor hálás és ragaszkodó lesz azzal szemben, aki róla gondoskodik. A javaslatban a nemzet szeretete nyilvánul meg a magyar munkásság iránt, amely ezt a szeretetet mindenkor megérdemli. A munkásság hiven teljesítette kötelességét, kivette részét az ország k6zdeleiéiből és a forradalmak tragikus idején nemcsak o vesztet te .el lglki egyensúlyt*. A munkásságot ennélfogva a forradalom idején történtekért felelősségre vonni nem lehet és nem szabad. Felelősek azok. akik a munkásokat félrevezették. Szeretettel üdvözli a javaslatot, mely azt a meggyőződést erősiti meg, hogy a magyar nemzet szeretettel kész magához ölelni a munkásságot, hogy vele együtt épithesse fel az országotÖrömmel fogadja el a törvényjavaslatot, mint az első nagy és komoly lépést az osztályok^békés egyetértése félé*. 4. kormányzó Vértessy Sándor pénzügyminiszteri államtitkárt a kabinetiroda főnökévé nevezte ki. Adám La.jos_orvosprofesszor ügye végleges elintézést nyert. Az orvosi kar legutóbb'-ülésén elfogadta azt a megoldást, miszerint az általános sebészet fcárgyKöre helyett a professzor az előkészítő sebészet tanszékét r

kapja meg,amelynek eddig a tudományegyetemen tanszéke nem volt, amelyet tehát ezután fognak felállítani* Ádám professzornak mindazon jogát,amelyek rendkívüli^tanárrá történt kinevezésével együtt járnak.épségben hagyatnak és ezeket a jogokat most már o kar is elismeri.így a professzor tpvábbra is vezetője marad a Szent István kórház sebészeti klinikájának é$ a kari üléseken is részű vehet. 4\a