Hetikiadás, 1927. július-december

1927-09-13 / 37 [1512]

Népünk erejének csökkenése. Nemrégiben jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal jelentése ennek a nőst folyó évnek első feléről, melyben a tavalyi viszonyokkal v ló osszeiiasonlitásban képet ad a magyarországi népmozgalomról. Bizony elég szomorú ez a jelentés, mert azt kell látnunk belőle, hogy a tavalyi esztendő, amely a születések és halálozások kedvező mérlegével tűnt ki, csak rövid ideig tartó, csalóka javulást jelentett és az idén újból olyan szomorú adatokat jegyez fel a statisztika, hogy az ország néperejének további sorvadásától kell félnünk. **zt látjuk ugyanis, hogy mig tavaly 270 gyermek született az elad félévben, tizezer lakosra számitva, addig az idén csak 262. Ezzel szemben a halottak száma tavaly, ugyancsak tiz­ezer lakosra kiszámitva, 170 volt, az idén pddig 195. Mi. *következik mindebből? az, hogy tavaly, egy félév alatt minden tizezer emberre 100­fo~al szaporodott az ország lakossága, az idén csak 67-tel. Ez pedig; igen nagy visszaesés. Különösen súlyosnak kell Ítélnünk azt a helyzetet, ami a fiatal, a csecsemőkorban levők halálozásánál mutatkozik. Azt látjuk ugy c .nis, hogy ezer újszülöttből tavaly csak 156-an haltak el az első . életév elérése előtt, az idén ellenben mór 186-an. . ... • . . Ilyenformán számos újszülött - hogy ugy mond­juk - hiába született meg, hiszen rövid élete alatt csak gondot, fáradt­ságot és költséget okozott szüleinek és igy közvetett uton az egész nem­zetnek. Pedig milyen sok esetben csak a tudatlanság és a hanyagság okoz­za, hogy a csecsemők között ily nagy pusztítást végez a halál, - ezért nem lehet eléggé hangsúlyoznunk, hogy mindent el kell követnünk az anya­és csecsemővédelem érdekében. Minden újszülött élete egyformán drága a nemzetnek, hiszen egy-egy uj munkáskezet jelent a jövőben és ha azzal számolnánk is kell, hogy a csecsemők bizonyos százaléka martaléka is lesz a korai halálnak /életképtelenség, veleszületett gyengeség és az el-­kerülhetetlen betegségek miatt/, minden fiatal élet megmentésére töreked­nünk kell. Amúgy is az a szomorú tapasztalat, hogy a születések száma is évről évre csökken, terjed az egyke bűnös szokása és hovatovább odajutunk, hogy nem lesz elég a születések többlete a nép erejének okvetlen szüksé­ges fenntartására, főleg, ha a halálozásokat is nem tudjuk kellő mérték­ben csökkenteni. Ezek ugyanis igen magas számmal szerepelnek a statisztika bön« Azt kell mondanunk, hogy helyes közegészségügyi és szociális politi­ka mellett még a mai, csökkent élveszületési számok ellenére is jó népe­sedési mérlegünk lehetne, ha a halálozások számát megfelelően csökkent­hetnék. Ott állanak előttünk példa gyanánt a külföld egyes államai, ahol a céltudatos egészségpolitikával elérték a természetes szaporodás nagymér­vű emelését, pedig a születések száma jóval alacsonyabb, mint nálunk. Igen ám, csakhogy a halálozásokat annyira leszorították főleg a csecse­mőkorban, hogy a legtöbb megszületett ember tényleg felnő is és hasznos t-^gja lesz a nemzetnek. Erre kell nekünk is törekednünk, mert alig van ma űtszág Európában, mely annyira -/reászorulna a jövőben népe izmosodására, szaporodására és egészségének, erejének fokozására, mint a mi hazánk. A bormust kedvezményes szállítása. A borkereskedők egyesülete lépéseket tett az irányban, hogy a bor­ra vonatkozó exporttarifakedvezmény a bormustra is kiterjesztessék, a kedvezmény a napokban már életbelép, sőt a vasútiigazgatőság megkereste az osztrák vasutakat aziránt is, hogy a kedvezményt a magyar osztrák .va­súti kötelék díjszabásban is érvényesítsék.

Next

/
Thumbnails
Contents