Hetikiadás, 1927. január-június

1927-03-02 / 9 [1511]

Sportkörökben világszerte nagy szenzációt keltett tavaty az a hír, hogy egy 6

U éves,arab, a riff-franoia béketárgyalások idején Abd-TJl-Krim riff szultán izenetévéi mintegy 65 mérföldnyi utat tett meg reggeltől estig, csaknem szüntelenül futólépésben a francia főhadiszállásig. B,

'r ez nem sportesemény volt, mégis a jelenlegi távfűtő világbajnok, a 42 éves finn ceeda, Nu**fcii , rekordjával érdekes összehasonlításokra szolgáltatott alkalmat. Mi azonban Nuéfaj és a riff távfűtő rekordja azéhoz a két mexikói indiánéhoz kép- st, akik az államuk kormányzójának izenetével mult év november 7.-én, Mexikó Citybe futottak s a 62 1/2 _éríöldnyi távolságot 9 óra és 37 perc alatt futották be. 3z valóban világ.rekordtörő futás volt, mert a leghíresebb "kengyelfutó" bajnok, J. . sunders, aki 1832-ben 122 mérföldet futott be 22 óra és 49 perc alatt, az első 62 1/2 mérföldet 10 óra és 42 perc alatt tette meg, utána pedig ugyan azon évben egy W. C. Cavi.es nevű bajnok 54 mérföldnyi utat .8 óra és 23 perc alatt szaladt be. Csakhogy mig ezek a h-'res bajnokokba futás befejeztével csaknem félholtan estek össze, a mexikói két indiánon a kimerülésnek, sőt fáradtságnak legkisebb nyoma sem volt észlelhető. Mi több: még csak nem is ziháltak s erősebb szivdobogásuk sem volt! Mikor a lapok ezt jelentették, a legtöbb olvasó hitetlenül csOválta a fejét s kacsának vélte az egész dolgot, mert az nevetséges túlzásnak, gyerekes mesének tetszett, hogy egy ember 10 órai szakddatlan g./orsfutás után a fáradtságnak semmi jelét sem mutatja, sőt a szivverése se mutasson lényeges gyorsulást. Mexikóban azonban mindenki elhitte a hirt, mert a lapek megírták, hogy a két indián a Tarahumare nevü indián néptörzsből való, melyről mindenki tudja, hogy ez a világnak talán legszívósabb népfaja s esek az indiánét olyan könnyű és szivós futok, hogy nekik az ilyen hosszú futás ugyanolyan természetes könnyű testgyakorlat, a-t nt nekünk városi embereknek egy kis sétagyaloglás, ^z a két Indián nem is a törzs legkiválóbb futója s nem volt szerénység a részükről, amikor azon csodálkoztak, hogy az 5 teljesítményükön mit lehet ugy megcsodálni. Ilyen körülmények közt érthető az a nagy érdeklődés, mily a világ tudományos körei részéről a Tarahumare indián »ép-törzs felé irányul, amelytől Mexikón kivül nem igen hallott még a civilizált világ. Bgyik new-yorki lap most az érdekes néptörzsről a következő meglepő adatokat közli. A "Tarahumare" elrontott ^spanyol szó, melynek értelme n

agyjában megfelel a "kengyeli utónak. " E törzs férfiai a világ legjobban edzett ésyS¥Ívósabb futói, akik a fáradtságot jóformán alig, a fájdalmat pedig egyáltalán nem ismerik. A vadlovakat és szarvasokat ugy fogdossák, hogy addig hajszolják őket néha két teljes napon át, mig azok össze nem rogynak, vagy be nem menekülnek a számukra készített bekerített területre. Már apro gyerekkorukban ugy trenírozzák őket, hogy x nyulakat űzetnek velük. Teljesen civilizálatlan, bár igen szelíd és jóindulat*, emberek ezek, áklk - férfiak, nők, gyerekek, a magas fekvésű helyen barlangokban élnek s télen-nyáron egy kis daróeszőnyeg az egy: tlen ruhadarabjuk; de a forróságot és hideget nem érzik A fájdalom iránt annyira érzéketlenek, hogy a. hajukat egyetlen arci. zom ^rebbené se nélkül ugy tépik ki, mintha füvet tépnének. A mexikói, egyetem tudósai már régóta behatóan tanulmányozzák a páratlanul érdekes emberfajt, de nem tudják a hihetetlen szívósságuk és érzéketlenségük titkát meff elten-' J[Q)fl