Hetikiadás, 1927. január-június
1927-02-15 / 7 [1511]
Mi történik ... földreform sorén kiosztott földekkel. Schandl Károly földművelésügyi államtitkár nyilatkozata. Az utóbbi időben olyan hirek lámák napvilágot, hogy a földreform során kiosztott földekből többszázezer hold maradt megmüveletlenül. Azok, akik ezt hangoztatták, azzal vádolták meg a földreformot, hogy az ország termőterületének tekintélyes részét tetté az elmúlt évben terméketlenné. Munkatársunk felkereste Schandl Károly földmüvelésügyi^államtitkárt, akihez kérdést intézett, hogy mi^igaz ezekből a vádakból. Kérdéseinkre az államtitkár a következőket mondotta: - Akadnak a földreform ellenzői között olyanok, akik nagy előszeretettel kapnak fel olyan hireket, amelyek arról szálnak, hogyha földreform kárára volt az országnak. Megdöbbentő könnyelműséggel anélkül,^ hogy kellő utánjárással meggyőződnének a való.* helyzetről, továbbadják, sőt felfújják azokat a földreformra vonatkozó állitásokat, amelyek nem birnak komoly alappal. A cáfolatok ellenére is ismétlődnek olyam kijelentések, hogy a földbirtokreformmal kapcsolatosan kiosztott földek közül igen sok maradt parlagon. A vádaskodó^-.százezrekben beszélnek, szerintük 200.000 hold föld mar.-dt volna igy mÓgmunkálatlanul. - Ha ez az állitás a valóságnak megfelelne, a legsúlyosabb és legsürgősebb teendőket vonná mogaután az illetékes tényezők részéről. Megállapith. .tó azonban, hogy ezeknek a kijelentéseknek vajmi^kevés az alapja.^ Az, hogy a földreform keresztülvitelével kapcsolatosan átmeneti zökkenők bekövetkezhetnek, előrelátott dolog volt. A földreform törvény megalkotói is tisztában voltak azzal, hogy egy ilyen nagyarányú reform során olyan emberek is juthatnak földhöz, akikről később derül ki, hogy nem voltak érdemesek arra, hogy földet kapjanak. Senkisem gondolt arra. a szükségszerű _ . földbirtokrendezés előkészítésénél, hogyha megváltott földek minden parcelláját már az első években példásan fogják megmivelni* - A földbirtokreformot olyan időkben kellett a magyar törvényhozásnak és kormányzatnak keresztülvinni, amely idők gazdaságilag és pénzügyileg ilyen nagy reform keresztülvitelére a legalkalmatlanabbak voltak, A szociális szükségesség szülte meg a reformot, amely nem engedett halasztást, mert különben a forrongó hangulatot alig lehetett volna lecsapolni, Ilyen körülmények kö zött g ondolni kellett volna arra is, hogy azok között az ezrek között, akik földhöz jutnak, akad, ha kis számban is, olyan, aki nem miveli meg kellően földjét. Ezért mondotta ki a törvény azt is,^ hogy mindazoktól, akik a földművelésügyi hatóság többszöri figyelmeztetésére sem művelnék kellően . földjüket, a kiosztott földet a bióság elveheti és érdemesebbnek adhatja. - A gazdasági felügyelőségek jelentéseiből megállapítható, hogy eddig ilyen érdemtelen ember nagyon kevés akadt. Azok, akik földhöz kucottak, igyekeztek saját érdekükben is megművelni a földet. Nehézségek mutatkoztak és mutatkozni is fognak egyelőre abban az irányban, hogy nincs mindenütt kellő gazdasági felszerelés. Épen ezért fokozott erővel törekszik .rra a földmüvelésügyi kormány, hogy ezeket a kisembereket gazdasági eszközökhöz juttassa. - Miveletlenül ottmaradt áüöld, ahol még nem intéződött el a földek kiosztása. Ahol tehát az a helyzet, hogy a földbirtokrend^zőbiróság kimondotta a megváltást, az eljárás folyamatban volt, arra azonban még nem került sor , hogy a fold az igénylők között kiosztassék. Igy a régi tulajdonos nem vetette be azért, mert azt tartotta, hogy ez a föld már úgysem az -övé, az igénylők pedig nem vethették be, mert még nem volt az övék* Kétségtelen azonban, hogy ilyen esetben sem lehet szó százezer holda.k parlagon maradásáról. Már korábban rámutattam arra, hogy a kétszázezres szám tulajdonképen kétezerből növekedett fel és erről a kétezer nvnT r 2:?-í*fli dür ?í: t ; begy ez Q szám is túlzott volt, mert mindössze csak nyoicszazhold volt az a bevetetlen terület, amelyet kétszázezerre fújtak /Folyt-kov. / v- j