Hetikiadás, 1927. január-június
1927-02-08 / 6 [1511]
A magyar szalámit nehezen lehet Csehországban elhelyezni bár a vámtétel aránylag kicsi; a csehek azonban fényűzés iádéval sujtják^a szalámit, ami azt nagyon megdrágítja. A szalámigyárosok ezért azzal a ke*., réssel fordultak a kormányhoz, hogy a cseh ellenkezés ellensúlyozására nálunk a csehektol behozott füstölt, pá Colt és főtt hentesárut terheljék meg luxusadóval. Majd a szalánágyárosok azt a kérelmet is előterjesztették, hogy az itthon készült, de prágai módra előállított árut is luxusadó alá vonják. A javoslatok ellen a hentesiparosok erősen tiltakoztak, mivel szériátok az áru prágai volta nem annyira a kezelés módjátul függ, hanem inkább attól, hogy milyen nyersanyagot használnak fel hozzá. Hogy mi prágai és mi nem,azt nem lehet a fináncokra bizni, mert az a helyzet állhatna elő. hogy majdnem minden füstölthust prágainak minősítenek. A hentesek a kereskedelmi szerződésről tárgyaló prágai magyar bizottságot arra kérték, hogy ragaszkodjék a meglévő vámtételekhez, mert azok leszállítása nemcsak a husipart, hanem a fejlődésben lévé sertéstenyésztést is súlyosan érné. Külföldi sertések behozatala kikészitési eljárás céljaira. A szalámigyárak üzlete utóbbi esztendőkben rosszul megy, tavaly^is több gyár kénytelen volt felhagyni az üzemével és ezek közül néhány már végle ; likvidált is. Az idén szintén rossz előjelek mellett indult neg_ a ^kampány, a szalámigyárosok külföldre nem tudnak elég árut eladni. A gyártáshoz is csak igen későn foghattak hozzá, mivel a túlságosan enyhe időjárás megakadályozta a gyártás megkezdését, A gyárosok szerint a rossz üzletmenet egyik oka az, hogy a sertést a magyar gazdáktól aránylag magas áron^kapják és ezért a külföldön nem versenyképesek. Azt kérték tehát a kormánytól, hogyengedjék meg nekik bizonyos mennyiségű olcsóbb külföldi sertés behozatalát, amelyet itt szalámivá dolgoznának fel ós újból exportálnálak az_országból. ^A földmivelésügyi miniszter azokban nem járult hozza a kikészitési eljárás engedélyezéséhez, mivel a sertéstenyésztés amúgy is nehhz helyzetben van és az engedélyezés a tenyésztésre ujabb kedvezőtlen hatással járna. A buza világkészlete. u .\ Amerikában, Indiában és Ausztráliában 342 millió mázsa buza állt rendelkezésre az ősz elején, amiből a behozatalra^ ' államoknak 1927 július 31-ig szükségletüket fedezni kell. De ezenkívül Európa néhány államának is van kiviteli feleslege s hozzá kell még számítani a déli földgömb várható többletét, amely mór 1927 elején learatható. /Argentína stb./ Az európai és északafrikai. államoknak feleslege 45 millió' mázsára' becsülhető. Argentínában és Ausztráliában pedig 143 millió mázsa kiviteli készletre lehet számítani. A behozatalra szoruló országok tehát összesen 530 millió azsa buzara számithatnak szükségletük fedezésénél. A tényleges szükséglet azonban az eddigi számítások szeri.it 45C-46C milliót nem múlja sokkal felül, ugy hogy a rendelkezésre álló feleslegek az uj termésig fedezni fogjak a szükségletet. A vajgyonvált s á,., buza ára. . , A pénzügyminiszter a mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltsa.ga fejoben fizetendő buza árát február hónaora métermázsánként 28 pengőben allapitotta ne". Q ' «
