Hetikiadás, 1927. január-június

1927-02-08 / 6 [1511]

CVAR TÁVI KAWI IRC »/*« gifetcs^ ivrtnrfeft )<>0 f»«*a»>tóT^wol Ktainolnoh, tahlnUndg • Máati /ok/a i I • II e t i 'k i a d ás. 6. sz. 1927 február 8. ORSZÁGOS LEVÉUEÁR Kszekció 7oldal. Gazdasági megújhodás. irta: Marschall Ferenc országgyűlési képviselő. a revén függesztették fel az úgynevezett zálogjogokat, ! összes javait ós jövedelmi forrásait kiszolgáltatták A kormány az országgyűlés munkájának megindulásával kapcsolatosan igen széleskörű gazdasági programot kivan megvalósítani. Általában a kormány programjának nagyobb részét a gazdasági kérdések töltik ki, miután az elkövetkezendő időkben a magángazdaság talpraállitása lösz fofeia— dat. De gazdasági vonatkozásúak a kormányprogramnak azok a részei is, amelyek a közigazgatás, közegészség, kultúra és a szociális kérdések körébe tartoznak. A kormány máris rámutathat arra, hogy a gazdasági élet uj vérkeringése megindult és elérkezett az idő a termelésnek uj.biztos alapokon való elhelyezkedésére. A politika gyorsan felejt s hajlandó az utóbbi öt esztendőnek a sikerét ugy venni ma, mint magától értetődőt. Pedig a^dolog nem volt ilyen egyszerű, A háború óta eltelt gazdasági fejlődés már a nemzeteik szövetségének és a népszövetségi kölcsönnek közbejötte előtt szakadatlan erőfeszítés képét mutatta. Ennek a modern hősi epssznak, amely egy egész neiazetet állított be a küzdelem terébe, gazdasági téren . több izgalmas jelenete és állomása volt. Óriási nyomás alatt folyt életünk Bethlen miniszterelnökségének kezdetén. E nyomást érezte az állam és az egyesek existenciája egyaránt. A külföldi kölcsön, amely a külföld bizalmának zsilipjét felnyitotta a mi javunkra, Bethlen elvitathatatlan érdeme nemcsak azért, mert elernyedt gazdasági éüsfeüak mozgási szabadsághoz és uj erőkifejtéshez jutott, hanem azért is, mert ezen amelyek Magyarország az antant kény e-ke ebének. Bethlen munkája háritotta el, illetve odázta el a jobb belátás idejére ezt a borzasztó fenyegetést és ezzel megindította az uj Magyarország fejlődését. Bethlen munkájának kezdete folytonos küzdelem volt a pénz elértéktelenedésével. - A drágasági index 1923 januártól 1923 december végéig 385-rol 7.915-re növekedett. 1924 decemberében pedig 23.466-al elérte a maximumot. Most^visszapillantva láthatjuk, hogy*egy valóságos pénzügyi termelési vitus-táncban éltünk, a gazdasági lázronafaok sorozatában, amelyek felemésztettek nagy vagyonokat ópugy, mint szerény kis élettartalékokat. Bethlen megakasztotta ezt a rohanást az örvény felé, rendbe szedte a pénzt közelebb vitt^bennünket a pénznek és az árunak békebeli viszonylatáhozaés ezzel lehetővé tette legalább a megélhetésnek azt a mxdumút, amiben most. kezd már erőt gyűjteni az ország. ™ Először is megtörtént a földreform végrehajtásának első és legnehezebb része. Legnehezebb azért, mert a legtöbb egyéni érdeket érintette. Most következik, hogy ezt az eredményt pénzügyileg konzerváljuk és maradandóvá tegyük. Ez is súlyos feladat, de könnyebb azért, mert már összetett erőkre, vállvetett munkára vár a megoldása. Bethlen igéri, hogy a magyar földkérdésnek egy másik részéhez, a hitbizományok ügyéhez is hozzányúl a modern gazdasági csereforgalom szabadságának érvényesülése érdekében. Uj javakat hoz igy keringésbe, uj hitelalapot teremt, de természetesen itt sem ugy, hogy elengedné a gyeplót és áttérne a teljes feloldás es felbomlás feladatára. Ennek örülhetne a spekuláció, amely sokszor ölti fel a^túlzott demokratizmus álarcát, de szenvedhetnének emiatt a földhöz fűződő személyi, családi és nemzeti érdekek s Bethlen soha sem volt a végletek embere s reméljük, hogy itt is megfogja találni az élet kívánságai es lehetőségei között a kompromisszumot. A miniszterelnök pénzügyi téren olyan szót mond ki, amit a kormányoktól, pláne háború utáni és szanálással terhelt kormányoktól ritkán lehet hallani. Kijelenti, hogy nálunk rá kell térni az adók csökkentésére, mégpedig az orshág és az állam érdekében. /folytatása következik.