Hetikiadás, 1927. január-június
1927-01-25 / 4 [1511]
A legtöbb európai államban az idén kisebb a lisztfogyasztás, mint tavaly. Bem lehet ezt teljesen a gazdasági romlás számlájára irni, mert igaz, hogy az európai fogyasztás egyéb közszükségleti cikkekben is alatta marad a békebelinek, mégis az ujabb időben határozottan javult a helyzet és igy elsősorban ép a táplálkozás emelkedésében kellene javulásnak mutatkoznia. E helyett azonban többfelé valóságos válságot idézett elő a nag_y mértékben csökkent lisztfogyasztás. így Németország már évek óta akciót folytat a rozskenyér fogyasztása érdekében, Amerikában pedig a farmereié helyzetén ugy akarnak segiteni, hogy felszólítják a lakosságot, egyék minél több kenyeret. Ausztriában a malmok nehéz helyzetbe jutottak, részben a külföldi lisztek versenye, részben pedig szintén a közönségnek a lisztfogyasztástól való tartózkodása következtében* Mi okozza a közönség elfordulását a lisztből készült ételektől? Ha a gazdasági helyzetben nem találjuk ennek az igazolását, hol keressük a magyarázatot? A közgazdák megegyeznek abban a felfogásban, hogy itt a divat parancsa által előirt változásról van szó: a folyton divatosabbá váló sovényitólcurák rontják a fogyasztást, AZ erőszakos fogyókurához hozzátartozik a lisztből készült ételektől való tartózkodás és a fogyókúrák divatja olyan általános és olyan^sokan vonják meg maguktól a kövóritő tésztaféléket, hogy ennek a hatása általánosan meglátszik. Érdekes, hogy amikor például Ázsiában az ízlés változása következtében a japánok és a kínaiak a rizsevésről áttérnek a kenyér fogyasztásra, addig Európában a divat épen az ellenkező irányban gyakorol hatást t A magyar buzalisztkivitel csökkenése^ Most került nyilvánosságra a lisztkivitelünk ossz esitett statisztikája az egész elmúlt évről. Kitűnik az adatokból, hogy mig 1925 ben a búzaliszt exportunk 1.800.000 mázsa volt, addig tavaly 1.480.000 mázsára esett vissza. Rozslisztben még sokkal nagyobb arányú a hanyatlás. 1925 évben 187.000 mázsát, 1926-ban 92.000 mázsát vittünk ki. A búzaliszt külföldi piacait inkább sikerült megtartani, azonkivül kisebb tételeket vittünk ki Svájcba és Görögországba. A visszaesés főleg a Csehországba történő export-csökkenés következménye. Augusztus elején jött létre Csehországgal a provizórikus megegyezés és ha ettől az időponttól az év végéig eltelt 5 hónapot vesszük számitásba y kitűnik, hogy búzalisztből 1926-ban 208.970 mázsát, 1925-ben pedig 528.918 mázsát exportáltunk. A visszaesés tehát mintegy 65 százalékos. RozSsJüsztben hasonló a helyzet. A fönti tényekkel szemben áll az a körülmény, hogy búzaexportunk jelentősen emelkedett az előző évhoz viszonyítva.. Ha az egész évi eredményt nézzük cseh viszonylatban, ugy a búzaexport körülbelül ellensúlyozza a lisztexport hanyatlását. Ha ugyanis átszámitjuk az exportált búzamennyiséget lisztre, ugy körülbelül egyensúlyban van az 1925 évi és az 1926 evi mérleg. A cseh kereskedelmi megegyezéstől számitott utolsó 5 hónap eredménye azonban nem felel meg a várakozásoknak, A helyzetnek ilyen alakulása a magyar malomipar nehéz helyzetét bizonyitja. *> A buzakölcsönök átszámitási kulcsa. A buzazáloglevelekben folyósitott, buzaórtékre szóló kölcsönök törlesztő^részleteinek fizetésénél és a buza-záloglovolek kamatszelvényeinek beváltásánál februárra átszámitási kulcs gyanánt 1 métermázsa búza fejében 31 pengő 28 fillért kell alkalmazni. ^
