Hetikiadás, 1927. január-június
1927-06-28 / 26 [1511]
Heti-kiadás. 26. sz. 1927 június 28. £ oldal. Magyaror szág kül földi adósságai. Érdekes adatok a fizető mórlégből, áz 1926 óvi fizető mérlegünknek egyik legfontosabb tétele az áruforgalom,, mivel a külfölddel lebonyolódó gazdasági érintkezésünk különböző formái között az áruforgalom áll a legelső helyen az érték nagysága szempontjából. Az árucsere reánk nézve 1926-ban 85,7 millió aranykorona passziv egyenleggel zárult. Ezenkivül még több olyan gazdasági érintkezésünk van a külfölddel, amelyeknél a határon túlra több fizetést kell 'teljesiténünk, mint amennyit onnan kaptunk. Ilyenek: a kamatfizetés, a tőketörlesztés, a Nemzeti Bank külföldi arany- és devizaüzletei, az idegenforgalom és a filmforgalom. Kamatokban 78.1, tőketörlesztésekben 48,5, a Nemzeti Bank által eszközölt arany ós deviza adásvételek együttes eredményénél 13.6, az idegenforgalomnál II és végül a filmforgalomnál 2,4 millió aranykoronával haladta meg az országból külföldre kiment összeg, a külföldről ide befolyt összegeket- A felsorolt tóteleknél a kölcsönös fizetéseknek a külföldet illető együttes többlete 239.3 millié aranykoronát tett. Az államadóssági kamatszolgálat az 1924 évivel szemben növekedett, mivel több háború előtti arany külföldi kötvény kamatainak a fizetését kezdtük meg a mult évben, A jövőbon mindaddig, mig ujabb államkölcsönöket nem veszünk fel, az államddósógi kamatszolgáltatás nem fogja meghaladni az 1926 évi összeget. A hosszú lejáratú magánkölcsönök összege nem éri el a háború előtti összeg felét, a rövid lejáratú külföldi tartozások évi kamatterhe azonban már köze], áll ahhoz, amit az ország háború'előtti fizetőmérlege kimutatott. Az idegenforgalom gyügitőneve alatt összefoglalt tótelek után 11 millió aranykorona összegű passziv egyenleg mutatkozik. Egyelőre nincs kilátás arra, hogy ez a passzivitás érdemlegesen csökkenj enA^filmforga lomnál mutatkozó kisebb jelentőségű passziv egyenleg eltüntetésére, - a magyar filmipar tőkeszegénysége folytán - egyelőre szintén alig lehet gondolni. A felvett hitelek közül az állam - a népszövetségi kölcsönből történt felszabadítások folytán - 41.8 millió aranykorona összegű uj külföldi tőkéket vett igénybe, a vármegyék és városok 50,6, a magángazdaságok hosszú lejáratú kölcsönökben 53,2 millió aranykorona uj tartozást vállaltak a külföldi tőkepiacokon. A transitó áruszállításból 7,8,külföld és az ország közti osztalékfizetéseknél becslésszerűen 2.7 millió aranykorona bevételi többlet állapitható meg, A fizetési mérleg részletes adata alapján kimutatható az 1926 évi külföldi eladósodásunk nettó eredménye, A mult évi eladósodás összege, melyet fizetési mérlegünk u.n, passzívumának tekinthetünk, 117.2 millió aranykorona. Csak körülbelül 10 százalékban származik ez a nagyobb eladósodás az állami hiteligények külföldi kielégítéséből, egyébként a vármegyék , a varosok , továbbá a magángazdaság hosszú lejáratú köl 'sönei okozták azt. Az eladósodás tavalyi nagyobbödasa a békebeli szamokkal összehasonlítva kissé soknak látszik, azonban mérlegelnünk kell azt, hogy a beruházási ^igényeink körülbelül egy évtizeden át kielégítetlenek maradtak és most az igényeknek úgyszólván a tetőpontján, a kielégítési lehetőségeknek pedig csak a kezdeten állunk, A külföldi tőkék igénybevételénél a mezőgazdaság, mint fentiekből látható, elég nagy tartózkodást tanúsított - és könnyelmű adósságcsinalásba nem bocsátkozott, Ez a példa megfontolásra érdemes az önkormányzati testületek részéről is, >, ,
