Hetikiadás, 1927. január-június
1927-06-21 / 25 [1511]
H e t í k i a d *. s . 25. szám.1927, június 21. dQ, 01 ** 1 * Ha a vulkánok feltámadnak. Ha vulkános kitörésről olvasunk, ugy képzeljük el a dolgot, hogy a tüzhányóhegy kráteréből hamu s vulkános bombák repülnek a levegőbe. A hamu felhrővé sűrűsödik, amely elzárja a napnak fényét a földtől s a napot éjszakává változtatja. Azt hisszük ilyenkor, hogy míndig_lávafolyamnak kell a hagy oldalán leömlenie, ani elpusztít mindont, amit útjában talál s virágzó termőföldeket sivár pusztasággá változtat. Ilyenkor lángnyelvek is kicsapnak a kráterből, amelyek az égig látszanak nyulakodni s igy rémitik a környék lakosságát. Természetesen yannak ilyen kitörések, akinő például 5 évvel ezelőtt az E^na erupciója volt, de vannak egészen másfajt? kitörések is. A rendkívül vulkános . • természetű Java szigetén emelkedik egy tüzhány óhegy , a Calunggung, amely,ma már csalC f élgyűrűből áll. A történelem elő11%időhen ugyanis a kráter keleti felét egy k4,t örés teljesen elpus ztinfta s helyén egy két kilométer széles völgy keletkezett, amely a Tarkmalaja síkságig vezet le. Ebben a völgyben vad. össze-Visszaságban hevernek a hatalmas sziklatömbök a vulkános porlan, de vannak szelidebb részletek is. A következő évszázadokban az eső sokat elmosott. A keményebb részek ellenállóbbaknak bizonyulták, a puhább részek kimosódtak, innen kapta a völgy azt a jellegét, hogy tizezor domb völgyének nevezhették el. A benszülöttek megszállották a völgyet, itt építették meg kunyhóikat s művelték rizsföldjeiket. A magasabban fekvő erdőkből fát s egyéb erdei termékeket szállítottak lel Nem tudták, hogy a völgy helyén egykor kráter pereme emelkedett, mert a hegy emberemlékezet óta 1 semmi jelét nem adta, hogy Valamikor vulkános természetű volt.^A pat_ kóolaku kráter kedvenc kirándulóhelye volt a lakosoknak, játszóhelye a gyerekeknek, akik vígan fürödtek a kráter nyilasában esővízből keletkezett tavacskáb'an. Feneketlen tónak hívták ezt a kráter tavat} pedig van feneke, a kráter eldugulása, a dugó alatt pedig örökösen sustorognék a föld titokzatos belső erői. 1822-ben a vulkán felébredt hosszú, mély álmából. A vulkán . v belsejében izzó gázak képződtek, amelyek a tó alját felemelték, de nem volt annyi erejük, hogy felrobbantsák. A gázok végül is a patkó keleti szárnyán kiutat találtak s nagy erővll törtek a völgyön át ^ikságra. Tizenöt másodperc alatt ez az izzó felhő véglgsöpörta a sok kilométer hosszú völgyi utat, fákat tépett ki, felgyújtotta a fából készült házakat, elpusztította az aratást o útjában megölt minden élőlényt. Csodálatos modon.csak két ember maradt életbenj egy férfit, aki a magas: völgyi fa közelében fát^gyüjtöt J a kókuszpálma rá.boruló levelei ugy megvédelmezték, hogy az izzó felhő csak könnyebbléöésí sebeket okozott. A völgy más oldalán egy fiatal - anya a kráternek hátat forditva, csecsemőjét szoptatta. Igy tePtéyel védelmezte meg a fiatal életet, A nyilgyorsaság^al tovavonuló izzó áram megölte az anyát, de a "gyermeket néhány óra múlva életben találták az anya élettelen teste alatt. Igy fejeződött be ennek a kitörésnek első része. Csakhogy rövid, megsemmisítő lólekzet, égő, mérges vulkánfüst s'nyomában elpusztult kultúra, megszene se dett fák, állatok, emberek. Ilyen izzófelficők igen y, . gyakoriak a. kel-., ti ndi a.i vulkánoknál, de többnyire csak a kráter közelében pusztítanak, A Galunggungnál a hegy különös alakja volt az oka, hogy a katasztróga oly^n hatalmas arányokat öltött. Ilyen borzasztó katasztrófát okozott 1902 m^jus 8.-án a Mart^nique szigetén a Mont Pelé kitörése, amely p^r porc 5 latt göltc St.Pierre 40.000 lakosát. Tehát nemcsak a kő- és kávafolyam okoz halálos katasztrófát, hanem a kevésbé ismert izzó hi Hámok is. 3>C?'-P
