Hetikiadás, 1927. január-június

1927-06-07 / 23 [1511]

Ji jóiér t amerikai a t léták a világrekorderek? v v Ha végignézzük a világrekordok táblázatát, első pillanatra szenünkbe tűnik, Hogy a legtöbb név után az "Amerikai Egyesült Ál­lamok" jelző.t találjuk. Komoly tudósok már sokat vitatkoztak azon, hogy milyen szerencsés az Újvilág mai népeinek vérkeveredése, mert a nagy kivándorlások idején a kockázatos útra leginkább azok vál­lalkoztak, akik nemcsak kalandos terveket forgattak a fejükben, nemcsak a bátorság volt meg szivükben szembeszállni az ismeretlen élettel, hanem,testi erejük,is olyan volt, ami nagy általánosságban felülmulta Európa tö.bbi lakójának képességét. Az Amerikai viszonyok még jobban megedzették a. kivá.ndcrlOka t és igy egyszerű természeti jelenséggel van dolgunk, amikor megállapítjuk, hogy ezeknek a szü- . löknek a gyermekei is különbbek voltak az európaiaknál. Igy okoskodnak, ilyen eredményre jutnak a tudOsok, a sport krónikása azonban mást is meglát. Igaz, hogy Amerikában valamivel jobb az emberanyag, de ez nem elég alap a világrekordokhoz. Hálunk is vannak megtermett, györyörü emberpéldány ok, nálunk sem hiányzik a versenyzés minden csinjának-binjának ismerete, mégis csak olyan eredményeket tudunk egy-két kivétellel elérni, melyeket az amerika­iak hamarosan túlszárnyalnak. 41ap0S kutatás után a. leghatározot­tabban állíthatjuk, hogy ebben már a nevelésnek is döntő szerep jut. <*z amerikai gyerek - azt lehet mondani - valósággal beleszüle­tik a sportba. A z iskola tanrendje ugy van összeállítva, hogy a já­téknak, a versenyszerű vetélkedésnek igen tág teret enged és a gyermek egésn szervezete ugy fejlődik, hogy 13-20 éves kordban tel­jesen ki trenírozott és versenyre beidegzett állapotban kerül bele a nagy versenyek forgatagába. Bálunk akkor kezdik a tronirozást, amikor a szervezet már nem tud annyira alkalmazkodni az egy irányba összpontosított erőkifejtéshez, tehát az eredmény is silányabb lesz. A finnek, németek, svédek és angolok - különösen a főisko­lákon - már utánozzák az amerikaikat, ami atlétáik javulásán észlel­hető is. Hálunk a levente intézménytől és a VDBS tne veié si Főiskolá­tól várhatunk hasonló eredményt. A magyar föld ontja magából a sport­ra termett östehetségeket, amelyek azonban a múltban elkallódtak, mert senki sem törődött velük. A Testnevelési Főiskoláról kikerülő oktatók néhány év múlva egészen át fogják alakítani a magyar sportot is, nem fordul majd elő nálunk sem, hogy a vidéki fiuk magukra ha­gyatva elkedvetlenedjen,!:, hárem szakszerű vezetés mellett tehetsé­güknek és szorgalmuknak megfelelően kiveszik részüket a. nagy nemze­tek fiainak versenyeiből. Akkor majd megváltozik a világrekord táb­ládat és az amerikaiak neve megritkul az emberi erő és ügyesség e legjollegzete sebb fényképén. Magyar Hadi ó U j ság . .A Magyar Rádió Újság 23-ik száma vezércikkében az uj típu­sú stúdiókról ir, amelyek az elavult, régi stúdióktól főleg terje£ e _ lemben és a párnázás kisebb mértékben való alkalmaká.sábp,n térnek el. A^StudiOból való aktuális közleményeken és képeken kívül, a szak­részben, a közkedvelt "Heutrovox" készülék házi megépítésének leirá sa és az antennáknak a nagyvárosban való szerelési m°djait, szemlél­tető mOdon magyarázó cikk,érdemelnek különös figyelmet. Ügyancshk ez a szám hozza azt a hirt, hogy egy magyar amatőr megkapta az ama­tör adóállomás építésé re szóló engedélyt és részletesen közli a feltételeket is, amelyek alapján az engedélyt megadták.

Next

/
Thumbnails
Contents