Hetikiadás, 1927. január-június
1927-05-10 / 19 [1511]
Az "idegen légió »' a civilizáció szégyene. una^Aiiua LÜVLLIAK _______________________ Kszekció Brancia iró rémes leleplezéseiA francia idegen légió intézménye, amelynek megszervezettségéról a legutóbbi napokban rendkivül érdekes könyv jelent meg Londres Albert párisi iró és ujságiró tollából; a modern civilizáció egyik legnagyobb szégyene. A könyv cime:"D a nte semmit sem látott." Dante a poklot látta^lelkiszemeivel és nagyszerűen irta meg rémlátomásait. Ezek a rémlátomások azonban gyerekjáték azokhoz képest, amit a francia iró a valóságban látott. Londres sokáig bolyongott automobülon Északafrikában, hogy megtalálja azt, amit keresett: a "Biribi" - t. Megtalálta a Biribit, a francia idegen légiót és azt mondja, hogy ^ante semmit sem látott a pokol borzalmaiból, ha a francia idegen légió borzalmait, e zászlóaljak szörnyü^életét nem látta. Az idegen légió az összes nemzetek hozzátartozóiból áll. 4% angolok és amerikaiak nincsenek benne képviselve. Az idegen légió röviditáse Biribi. A zászlóaljak olyan légionáriusokból állnak, akiket büntetésből helyitek át 5-10-20 évre az afrkkai idegen légióhoz. Az ítéletet^leggyakrabban önmegcsonkitás miatt hozták / kedvenc önmegcsonkitások közé tartozik egy ujjLevágása/ s ezt a bünt az idegen légióban bűnhődik meg, ahol a halálkinzás mindem nemével találkozunk. Itt nem akasztják^fel a bűnösöket és nem lövik Őket agyon, hanem lassan halálra kinozzák őket. Ezekben a légiókban a katona még számát, azt az egyetlent, ami társaitól megkülönbözteti, is elvesztette és ftsalopard" név alatt teljesen ki van szolgáltatva az altisztek kényekedvének. Londres egy sereg esetnek volt szemtanuja, de megállapítja, hogy eg^yes esetek egyszersmind tipikus esetek, mert az egyes táborokban megismétlődnek. A légionáriusokat kényszermunkára használják fel, fehér és fekete altisztek mindenféle eszközzel a legnagyobb munkateljesítményre serkentik őket és ez eszközök egyik legkedveltebbike az a mulastságos cirkusz jelenet, amikor betanitott kutyák véresre^harapják a katonákat, hogy ezek, ^ha összeroskadnak, újra .^elugorjanak és tovább dolgozzanak. Londres Ítélete szerint a kutyák húmánusabbak az embereknél. A munkás kolóniákat vállalkozóknak bérbeadják, akiknek nincs egyéb vágyuk annál, hogy ebben a pokolban mennél gyorsabban meggazdagodftanak. A vállalkozók és az altisztek eegitik egymást, A vállalkozó lekeni az altisztet és ez viszont azon van, hogy a katonát az inkvizició minden eszközével munkára kényszerítse. A főhadnagy vagy a kapitány egyszer jön el x havonként a városból inspectióra és megkérdi az alantasakat, hogy vannak-e panaszaik. Ilyenkor senki sem mer felszólalni, panasz nem hangzik el és még azok is, akiket léiig halálra kinoztak, mereven állnak és egy szót sem szólnak, ét rettenetes sebeiket inkább még eltakarják, mert jól tudják, hogy az inspectiós kapitány távozása után a kinzó eszközök újra működésbe lépnek. A kinzókamra legállatiasabb alakja a "tövisbokor", amelybe az elitéltet mesztelenül belehajítják és azután ugy kötik meg, hogy nem tud mozdulni, 50 fokos hőség mellett napokig a tövisbokorban fekszik száz sebtől vérezve, mig a fekete altisztek parancsszerűen, mint modern Prométheuszon szúrási sebeket ejtenek és a teljesen elernyedt testet ütlele. Az őrület és őrjöngést előidéző szomjúság kínszenvedéseit fokozzák, sót itatnak meg az elitélttel. A könyv szerzője nem véletlen, hanem rendszeres esetről^tesz emlitést, amelynek ő maga szemtanuja volt, amikor minden emberiből kivetkőzött fekete altisztek egy foszlányokká tépett mesztelen férfitestet forró mészbe tettek. Egy másik ilyen kedvelt büntetés - a toll alig akarja leirni - az, hogy a nyitott sebeket cukorral ik be és az afrikai 50 fokos hőségben a mesztelenül kikötött katonára seregestül szállnak a leg/yek. A hüvelyke sava rőt előirás szerint csak 15 percig szabad használni es ezt is csak a fegyelemsértés legsúlyosabb eseteiben. Az ^altisztek mégis, szadisztikus hajlamainak engedve, két óra
