Hetikiadás, 1927. január-június
1927-05-03 / 18 [1511]
A muzsik a, mi nt orvosság. A modern orvostudomány már régen megállapította, hogy a zen ének nem osak üdít3,, de gyógyító hatása 16' va:o az emberi lélekre, sőt testre is. $em ogy korházban és elmegyógyintézetben sikerrel kiséri'-teztek a "phono-therapiával" , magyarul: hang-gyügyászattal. ÍJ siker ken felbuzdulva ujabban nagyobbszabásu mozgalom . indult meg Amerikában, a zene-gyógymódnak erkölcs-javitó hatásának kitapasztalására* Az eddigi tapasztalatok pedig arra vallanak, hogy a zenének igen is var, még pedig nagy és meg. ecsülhetetlen hatásába gonosztettekre hajlamos egyének megszeliditésénél s a börtönlakók f egy elme zéséné 1. a mozgalom irányítására Amerikában bizottság alukult, melynek vezetője Mr. 'Vílliam van dj wk,ll, new-yorki tudós, aki nemcsak mint lélekbúvár és "minológus, de mint zenész is igen kiVáló. -íuá}> Különben a zene-gyOgymOd nem valami merész uj és ultramodern eszme. Sőt azt lehet mondani, hogy olyan idős az, mint az emberi civilizáció. Az ókorban a vallás, zene és gyógyászat rokon fogalom volt, mert a papok nemcsak az istenek és az emberek viszonyának harmonizálását s a lelkek vigasztalását, de az emberi test betegségeinek gyógyítását vallották főcéljuknak. A léleknek és testnek muzsikával való gyó gj^it ása terén az Ókori görögök vitték a vezetőszerípet. ők használtak a zenét a szép hangokat - legrendszeresebben az elrne^ rendellenességeinek SyOgyit ásánál. Hipp okra tes a. maga betegeit Eskulap templomaiba szokta, vinni, ahol azok a rendes gyógykezeléssel kapcsolatban ének és muzsikaszóban, karénekben, hárfák pengetésében gyönyörködtek, A modern él-t^és tudemány minduntalan felfedez valami uj s praktikus értéket az ókoriak szokásaiban és eszméiben. Érdekes ezért és jellemző a modern tudománynak kísérletezése a görög rondSe.frti phono~vagy mti.sí c-therapiával, ami 'egyszeriben kapcsolatot léten it a tudomány egyik ága: a phisiölógia és psichopathia és a művészet legfontosabb ága.: a zene között. A sene erkölcsnemesi tő hatásának tanulmányozása pedig a 1 .gujabb törekvés. Ezen a téren Mr. Vanjde Wallé az úttörő érdeme. E& az a kiváló tudós, muzsikus és emberbarát oly sikereket tud inár is felmutatni, hogy a külömböző államok hatóságai valósággal törik magukat azért, hogy az illető államok területén lévő fegyhá sakban K javítóintézetekben és tébolydákban segítse bevezetni a zenével valikedélyt-s idegcsillapi tó és életTszeli ditő zene-gyógymódot. Mr. Van de Wall külömben jelmleg a new yorki Columbia egyetem tanár és tanítóképző osztályán tart a rendszerről előadásokat, a gyakorlati, kísérleteit és domonstrációit pedig New York állam Central Talígí-l elmegyógyintézetében és az állami női javítóintézetben végzi . T oyntos orvosi és bűnügyi szaktekintélyek véleménye szerint Mr. Vanjie "'all phono-therapiá ja minden kétséget kizáró^ jó eredményeket mutat fel. Maga a lélekbúvár különben a következőket mondja a dologéról: ^"Az emberiség már.ősidők óta használja a zenét a lélek gyógyítására és az idegek £%':aul?lására } ^tudva vagy öntudatlanul. Az -..-mbernek oly szüksége van «. muzsikaszóra, mint a friss levegőre és mozgásra, hogy a teste és lelke épségét megőrizhesse o a létért íolyO idegőrlő küzdelemben meg tudja állni a helyét. Azonban tudománytalan és az igazságnak meg nem felelő, sőt egyenesen nevetséges lenne azt állítani, hogy a/puszta tény, hogy valaki zenét hallgat, vagy valami hangszeren játszik, elégséges arra, hogy valaki az ide* vagy elmebajából kigyógyuljon, vagy hog,y ha gonosztevő, hát rögtön megjavuljon. A zene - melynek hatalma van arra, hogy a leggyöngébb,
