Hetikiadás, 1927. január-június

1927-05-03 / 18 [1511]

"Csodakutak" az Alföldön. Hogyan lehet 40 méter mélységből vizet nyerni ? A nyári időszakban majdnem az egész Alföld szenved a vízhiánytól, néha még az ivóviz is kifogyv olyan csekély a kutak viz tősége. Szárazság idején a gazda kénytelen tehetetlenül nézni termése pusztulását, mert az öntözésre sehonnan sem tud vizet szerezni. A vizhiány/egyre nő a terméketlen a-a szikes terület. - miatt Ezeken a nagy bajókor csak ugy lehetne segiten, ha bőséges vizű kutak az öntözést lehetővé tennék. Azonban egy artézi kútnak a fúrása 200 millió koroéába kerül ós ezek tömeges furatására nem áll elegendő pénz rendelkezésre,^ G-róf Koglevich György mezóbodzási birtokán végzett hosszas kisérletezés utján rájött, hogy 40-60 méter mélységben bőséges talajvíz áll rendelkezésre. Oly módszert kellett tehát találni, amellyel a mélyben levő vizet felszínre lehet hozni, mert a rendes kutszivattyuk erre nem elegendők. Keglevich gróf ennek is megtalálta a módját. Süritett levego£ bossájt le a nagy mélységbe lefúrt csövöit és az erős nyomásra a viz nagy erővel és bő mennyiségben szökik a félszinre. A találmányt legutóbb a kormányzóé jelenlétében mutatták be a karcagi földmives iskola kertjében. Az itt épitett kutak _ percenként 800 liter vizet dobnak ki és ez a mennyiség még növelhető is, ha vastagabb csővel fúrnak le. Az egymáíi • közelében lévő kutak közül az egyik vízszolgáltatása nem befolyásolja a nn. kat, amiből az következik, hogy a mély talajrétegekben igen bőséges viz áll rendelkezésre. Előnye a kútnak az is, hegy mig egy artézi Sut fúrása 200 millióba kerül, addig az ilyen, süritett levegőjű kutat 35-40 millió költséggel^elő lehet állitani. A földművelésügyi miniszter a találmányt az_ Alföld mezőgazdasági kultúrája számára több szempontból - az állattenyésztés, a fásítás, többtermelés szempontjából - fel akarja használni. Sőt a rizstermelést is meg akarja honosítani, mivel az uj kut segítségével állandóan nedves területről lehet gondoskodni. A szövetkezetek és kereskedők harca. Országos kongresszust hivnak egybe a a kereskedelem támadásai ügyében. - A H

a

ngya Szövetkezet közgyűlése. A Hangya szövetkezeti központ legutóbb tartotta XXVIII. évi közgyűlését impozáns keretek között, gazdasági és szövetkezeti életünk kiválóságainak jelenlétében. Zichy Aladár gróf elnök rámutatott arra a nehéz helyzetre, amellyel ugy a központnak, mint a vidéki szövetkezeteknek meg kell küzdeni. Fájdalmas momentum volt az életképtelen szövetkezednek megszüntetése, ^de ennek meg kellett történnie, hogy a megmaradt szövetkezetek annál erőteljesebben fejlődhessenek. A szövetkezetek ellen megindult támadásokkal Balogh Elemér igazgató foglalkozott. Jellemezte a súlyos helyzetet, amibe a mezőgazdaság a kereskedelmi szerződések hiánya miatt jutott. Ez a helyzet nem maradhatott hatás nélkül a fogyasztási szövetkezetekre sem, melyek csak lassan heverhetik ki a pangás okozta károkat, Ezt az időpontot választották ki a kereskedők, hogy hadjáratot inditsanak a szöyetekezetk ellen. A szövetkezetek sokáig tütték a támadásokat, most elhatározták,^ hogy a kereskedők kitartó agxtációját visszaverik, a közvéleményt és a kormányt tájékoztatják és a szövetkezeti közvéleményt kitartásra buzdítják, A szövetkezetek kilátásai minden támadás ellenére javulnak; a központ az év elején jelentékenyen le tudta szállítani a kamatlábat; az Országos Központi Hitelszövetkezet a -^ángyával szorosabb érdekközösséget létesített; a forgalom mindenütt emelkedik, az altruista szellem jnegerősödik. Meské Pál gazdasági főtanácsos bejelentette, hogy a közeljövőben szövetkezeti kongresszust fognak tartani, ahol állást foglalnak, különösen a kereskedők részéről elhangzott azon kívánság ellen, hegy a szövetkezetek csak tagjaiknak árusíthassanak. Ez 28 éves joguk a szövetkezeteknek, amelyhez ragaszkodnak. , ' ' Több javaslat letárgyalása után kiegészítették az igazgatóságot. %0JO 1