Hetikiadás, 1927. január-június
1927-04-26 / 17 [1511]
A ferfi-drteat reformja. K.&ze»a ö A párisiak u lzgalmat indítottak a férfidivat gyökeres megreformálása céljától, A mizgalmat nem szabók kezdeményezitek, hanem bizonyos irodalmi és művészeti körök, melyek régóta ostorozzák a modern férfidivatot, melyet esetlennek, Ízléstelennek s a "férfiúi méltóságot" egyenesen meggyalázó szörnyűségnek minősítenek. , Hogy a mai férfidivat nem szép, sőt oyTomba, azt senki sem tagadja. Egyetlen mentsége, hogy praktikus, mert olcsó, könnyen felvehető és ledobható - s meglehetősen demokratikus, mert ha van is némi igazság abban a cinikus mondásban, hogy "a ruha teszi az embert", mert amiként a madarat tolláról, azonkép az embert külső megjelenéséről, a ruhájának minőségéfői és szabásáról lehet megismerni, azért az ^emberek külsó megjelenése, a férfiruházat annyira egyforma, hogy első pillanatra igazán nehéV- ^ - ' ; manapság a ruha minősé-* egéről és szabásáról az emberek "igazi értékét"Vagyis.azt, hogy mennyit 'érnek ' kifejezve. És. manapság ez a fő szempont az emberi érték megítélésében, nem igaz ? +0***f i vhb, A mai férfidivat ennélfogva épen a legpraktikusabb gondolkozású, nagy üzleteraberek szempontjából sem kielégitő. Mert mit ér a nagy "sikerért^ , '? gazdagságért s a vele járó hatalomért kldáró nagy tekintély az íizietvilágban, ha a siker, ha a gazdagság nem ordit le az ember külső megjelenéséről s az ember puszta megjelenésével, a ruházata pompájával nem adja tudtára mindeneknek, valahol csak mutatkozik: " Én vagyok a siker koronáz ott ja, toraljatok le előttem hódolattal toprongyosok !" G-azdag és szegény ember között a mai ruhadivat mellett nehéz, mondhatni lehetetlen első pillanatra meglátni a különbséget - mert hiszen az egész különbség néhány pengő kérdése csupán. Ezért csal ebiéit a demokratikus világban a látszat annyira; hisz nem egy szegény ördög, egy-egy léhüto dandy, akinek ötpengő hitele nincs, jcbban öltözik, finomabb ruhában jár, mint egy Ford vagy Rockefeller ! Kej,bezzeg másként volt ez a " régi jó világban," 100-200 évvel ezelőtt - sóhajtoznak a mai otromba férfidivat;' _ ' 1'. ócsárlói. Az volt a szép világ, akkor -colt szép a férfi, amikor selyemtől, bársonyból készült a ruhája, melyet fodrok, csipkék tettek ékesebbé? amikor tollas, vagy aranysujtásos kalpag ült a parókás fején, arahybojtos kard zörgött az oldalán; amikor az izmos és formás férfibokákat selyem harisnyák burkolták s a lábak aranycsattos topánkákba voltak burkolva! A párisiak ezt a szép régi jó világot szeretnék visszavarázsolni, ha nem-is parókákkal együtt, de legalább a selyem és bársonybugyogót, a megfelelő selyemharisnyákkal és topánkákkal-és talán a daliás megjelenés fokellékét,_ a tolla£.:kalpagot és nyakfodrokat. Annyi bizonyos, hogy akkor Paris lenne/megint a férfidivat irányitója, jól menne a szabóknak, szebbek, színesebbek" lennének az utcák, boldogabbak a nők, büszkébbek a férejeikre ! kedveseikre,- a a gazdagok több élvezetet-- vehetnének ki az életből, ha pazar ruházkodásukkal a csőcselék részéről is kikövetelhetnék maguknak a köteles tiszteletet. A mozgalom indítói nem félnek attól, hogy a demokrácia tiszteletére, az egyenlőség elvének magasztalására szoktatott nincstelenek részéről nemcsak irigységgel elegyes hódolatot, de lázadást válthatna ki a letűnt férfidicsőség ilyen módon való felújítása. Mert igaz ugyan, hogy a letűnt lázadok férfidivatja szép és romantikus volt; de épen ez a gyönyörű fériidivat váltotta ki a nagy francia forradalomban kirobbanó rettentő tömeg elkeseredését a selyemben és bársonyban pompázó,^ s a topro , világot annyira megvető, * n < ^ős". ~dö arisztokraták iránt. Ófá*H A párisi férfidivat reformerek azt : — hiszik, hogy ha a francia előkelő világnak 10 ^ T agy 20 legelőkelőbb férfitagja egy napon selyem vagy bársonybugyogában, fodrokkal ékesitve jelenne meg a párisi utcákon, egy hónap^múlva az egész férfivilág elfogadná az uj szép férfidivatot, mert ma már mindenkinek telik rövid bársonynadrágra és csipkékre s a férfiak végső elemzésben hiúbbak, mint a nők,- a demokratikus szempontokra pedig fütyülnek. És ebben ezeknek a reformátoroknak talán igazuk is van !