Hetikiadás, 1927. január-június

1927-04-26 / 17 [1511]

"A világ legnagyobb állatkertié," az- olvasó terrrcászetesezt rögtön kitalálja, hogy az ugyan hol van? Hát persze, hft^' is lt*-­hetne másutt, mint Amerikában, ugy-e , ahol minden "a legm^y^ob a világon." -T-S ha állatkertről van'szó, * » az nem lehet más, mi nt ö new-y orki hiree "Zoo" Zf 63 ^»gl cal Jarden ­Állattani kert/ ahcl, mint tudjuk a világ minden fajta állatja lát­ható, amelynek kiterjedése ekkora me" ekkora - lehet Mzonv az vagy 2CC hold is. le hát ezúttal az olv^oO rosszul találtp. ki , melyik állat­kertről van szó - mert a new-yorki nagy Zco annyira eltörpül a vi­lágnak valóban legnagyobb állatkertje mellett, mini egy kis egérke az elefánt mellett. 3z az áJ latkert nincs Amerikában, de a nagysága és gazdagsága fplülmuija a lego.ríésibb amerikai arányokat is. A ki­terjedése ugyanis nem kevesebb, mint 950C - nem hold, hanem négyzet­mérföld! t • i.. • '%° j -* -r - :-,á "gyűjtemény" gazdagságáról peo.i^ a z nyújthat fogalmat, ha eímcni­juk, hogy csak oroszlán van benne >.özel cOO darab ás van benne fc s:/ tucat elefánt-csorda, több ezer vadkan, vagy száz rhinnceros - és minden ismert és ismeretlen állatfajta, vadállat, madár és hüllőfé­le képviselve van benne, nem egy vagy két példánnyal, hanem százá­val és ezrével/ *g a kolosszális állatkert Dél-AÍrikában van s a délafri­kai Unic kormányának tulajdona, "-'-rúger ^atlonal Park" a neve ennek a páratlan arányú állatkertnek, mélyít' az Unió parlamentje nemrégi­ben létesített, egy törvényjavaslatban a hatalmas délafrikai állam­szövetségnek a Cable RÍ ver folyásé, körüli ­t vadaktan rendkívül gaz­dag Oriá..i területét^ hasítva ki e oé:--a. A nemzeti parkot a hires bur vezér és államférfiú, Paul' Irnger é»á,4%Unek megörökítése céljá­ból nevezték el az 8 nevéről. 3?ht a szédületes arányú állatkertet |;©hát ugy létesítet­ték, hegy a délafrikai mérhetetlen vadonnak növé^.ycetben legújabb és^vadakban leggazdagabb részét körülkerítik s a vadak, madarak, kí­gyók és rovarok további irtását szigorúan betiltották. Persze évek munkájába kerül, mig a bekerítés munkáját befejezhetik s belül is a kiilömböző vadfajtáknak " lak u hely éi t'' kijelölik is bekerítik, hogy egymást és az állatkert látogatóit fel ne falhassák. Mindegyik vadfajtának lesz elé;: mofcgás-: helye; s az o­roszlánok, elefántok, orrszarvúak talán sose veszik észre, hogy foglyok, legfeljebb azt, hogy az ellenségeiknek Sé*mi nyoma; s a gazellákból, ant->" lopokból és egyéb apróbb vedfajtáb-'^ mindig elég akad a szűkebb, bezárt hazájukban, hogy éhen ne vesszenek. Annyi bizonyos, hogy kevés enberre oizta< még nehezebb feladatot, mint J. Stevenson ez re de sr e , I aki t a Fruge-r - ^emzeti Park - főfelügyelőjévé neveztek ki s ak-re az állatkeitek bekerité­sének és a vadak fenntartásának problémámnak megoldása hárul. A számlálhatatlan ezernyi vadat nemcsak a.5 orvvadászok, le az ellen­ségeik ellen is meg kell óvni; viszont londoskodni kell róla, hogy a testiák mindig szerezhessenek maguknak elég enni val-t. anélkül, hagy azok az állatfajták, ,amelyek nekik "pecsenyéül'' szugainak^ Smellett persze a látogató közönség biztonságának kérdése°sem vala­mi könnyű. ~t j4^^^-öw»^***e, A legtöbb gondot természetesen az oroszlánok okozzák Stevenson ezredesnek. Ezeknek valóban nagy mozgási Szabadságot kell bi zt ősit ani. , nehogy kipusztuljanak. Az oroszlán nagyon°lassan szaporodik. Egy nőstény oroszlán minden 3 évben egyszer kölykezik, két-három kölyökkel szaporítva a fajt. dsrkhogy a három közül kett-ő" már az első pár hónapban elpusztul; s a bár fejlettebb oroszlán­kölykök közül minden második szintén elpusztul,, mielőtt teljesen felcseperednék. Az oroszlánnak ugyan ni nos ellensége, melytől éle­tét kellene féltenie, - az orv-zlánt csakj egy másik oroszlán ölheti meg. Bz pedig igen gyakran megtörténik, nert a nőstény oroszlán ud­varló,! között gyakran olyan ádáz harcok folynak a kedves birtokáért,

Next

/
Thumbnails
Contents