Hetikiadás, 1927. január-június
1927-04-20 / 16 [1511]
Hogy fizetődik ki az épitkezés? Az épitési anyagok drágasága. A téglagyárak tiltakoznak a^több oldalról elhangzott vád ellen, mely szerint az épitkezési konjunktúrát kihasználva drágították volna a téglát, ^llitásuk szerint hónapok óta változatlanul van megállapítva a tégla ára és most osak annyi történt, hogy az időközben esetenként engedélyezett ármérséklést beszüntették és ismét az eredetileg megállapított áron adják az árut. Akár' igazuk van a téglagyáraknak, akár nincs, biztos, hogy az épitkezés ma jóval többe kerül, mint békeidőben. Epen ezért a bérházak - • épitéséx?él gondos számításra van szüks .g annak megállapítására, hogy kif iz etődik*-e és mennyi idő alatt az épitkezés? Ezer tégla a háború előtt 36 koronába került, most 06 pengole. A cement, amely a háború első évében 4 korona volt, most 8 pengő, valamikor 40 koronáért lehetett kapni egy köbméter fát, aminek jelenleg 70 pengő az ára. A 20 filléres vas •ma kilónként 32 pengőfillér. A kavics "békében 2 koronába került köbméterenként, most pedig 4.80 pengébe. Látjuk, hogy egyes épitési anyagokban a békebelinek közel a duplájára, esetleg több, mint a kétszeresére mentek fel az árak. Az épitkezési összköltségek azónban^körülbelül csak 130 ft-át teszik a békebeli költségeknek, ami ugy magyarázható, hoggy egyes kiadásokra, mint pl. az épitésk költségeire, a vállalkozó hasznára kevesebb kellfmint azelőtt. Minthogy a lakbérek általában magasabbak az uj bérházakban a régieknél, igy a lakóház épitoje, ha hosszabb idő múlva is, de megtalálja hasznát az építkezésben. Természetesen az épitkezés legtöbbször nem történik teljes egészében saját tőkével, hanem épen ugy / mint régen, igen sok esetben kölcsönből. A fővárosf30 éves törlesztéses kölcsönt jobb esetben lehet már 8 1/2 fc-ért kapni. Ha tehát a ház körülbelül-12 %-ot jövedelmez /ahogy azt ki lehet számitani/ ugy a kölcsönből is rentábilis az épitkezés. Tekintetbe kell venni azonban, hogy ilyen jó feltételű kölcsönt ritkán lehet kapni,, továbbá azt, hogy az- épitési anyagárak emelkedése továbbra is fenyeget, Ebben az esetben a lakóház jövedelmezősége csökkeni fog. A 30 éves adómentess.g, amelyet a fővárosban az uj házak élveznek, mindenesetre alkalmas arra, hogy fokozza az épitési kedvet és biztos alapot nyújt a számításoknak. Bizonytalan azonban, hogy a munkabérek hogyan fognak alakulni? A most meg-"ündult építkezések oly nagyarányuak, ^hogy könnyel ele állhat olyan helyzet, amelyben a mukkások, minthogy aránylag kevesen vannak és igy kapósak, fizetésemelési igénnyel lépnek fel. Jelenleg a munkás körülbelül annyit kap aranyban, mint béke idején. A fizetése tehát ^annyival ér kevesebbet a békebelinél, mint amennyivel az arany mai vásárlóértéke csekélyebb a réginél. Kell számitani tehát a munkásoknak arra a törekvésére, hogy a régi nívóra igyekeznek felsrófolni a "béreiket. Ha ez csak fokozatosan - hosszabb időközökben - történik meg, ugy nem fogja felborítani az épitkezés rentabilitását. Milyen nagy a kereslet építőanyagok iránt, mutatja az, hogy a téglagyárak a megrendeléseknek nem tudnak eleget tenni. Egyelőre nem is fogadnak el uj megrendelést, -v mert a hátralékok leszállításával vannak elfoglalva. A Dunántúl távolabbi vidékein elegendő tégla áll ugyan rendelkezésre, azonban a^hosszabb szállítást ez a cikk nem birja el. Cserepet, cementet, meszet és egyéb épitési anyagokat könnyebben lehet kapni. A vidéki városok legközelebb nagyobb arányokban akarják megkezdeni a bérivázak épitését és az ehhez szükséges külön kölcsön felvételére . vonatkozólag már folynak is a tárgyalások a pénzügyi kormánnyal.