Hetikiadás, 1927. január-június

1927-04-05 / 14 [1511]

-11*1* ^íl^i-*- ORSMGOS LEVÉLTÁR Kszekció az aktuális külpolitikai kérdésekről. fj JsJj A külpolitikában a magyar és olasz miniszterelnökök tanácskozásával kapcsolatosan a magyar-olasz kérdés kelt érdeklődést, amely ezenkívül még a kinai események felé fordul. A külpolitika érdekes eseményeiről munkatársunk beszélgetést folytatott Pékár Gyula volt miniszter országgyűlési képviselővel, a külügyi bizottság elnökével, aki a következőket mondotta: - Bethlen miniszterelnök olaszországi utja nemcsak elsőrendű magyar, hanem európai politikum is. ^Bethlen külügyi politikája, mely Magyarországot az utóbbi időben európai faktorrá Kernelta, bekapcsolja most országunkat Közép- és Keleteurópa fejlődésébe, anélkül, hogy hazánkat belevinné az olasz-jugoszlav differenciák zűrzavarába. Bethlen látogatása ugy az olaszokkal, mint a jugoszlávokkal valé jőviszony fenntartása mellett uj mozaikdacabot vitt abba az alakulatba, amely most készül s amely remélhetően nyugalomra készíti elő a Balkánt és annak vidékeit. - Kekünk lényegében semmi közünk az olasz-jugoszláv vitához. Egyedüli érdekünk az, hogy a trianoni szerzoás értelmében bizonyos gazdasági kapcsolatÓkat létesítsünk, amelyek közt elsősorban a fiumei kikötő érdekel bennünket, de érdekli Európa többi államait is, amelyek szánéra talán szintén kivonatos, hogy az eddig halott fiumei kikötő újra egyik lüktető.ero legyen az európai forgalomhak, - Bethlen és Mussolini bizonyára jól megértették 3gymi st. Nekem volt plkalmam ötnegyed évvel ezelőtt Mussolinivei Bethlenről beszélgetni és a legnagyobb elismerés és férfias csodálat hangján mond-e4 lotta róla: Ez aztán ember a talpán. - Nemzetközi kapcsolatokban kétségtelenül szerepet játszik az egyes^nemzetek közti rokonszenv. Mi, magyarok Olasz országgalj mindig jóviszonyban voltunk s amikor fürr és magyar katonáinak szerepéről beszéltem Rómában, az olaszok elismerő örömmel tapsoltam annak a kijelentésnek, hogy igenis a magyaroknak nagy részük volt az olasz szabadság kivivásában. - Ez mindenesetre szép és hatalmas emlék és a „», íagyományos barátságnak megpecsételését jelenti. Olaszország talán az. sgyedüli, ország, amelytől semmiféle érdekkülönbség bennünket el nem választ. Őszintén hiszem, hogy a szálak a miniszterelnök kezében erős kötelékké fonódnak a két nemzet között. A kinai eseményekről igy nyilatkozott » D

ekár Gyula: - A nagy távolság folytán Surópa és Genf alig láthat ja tisztán a kinai események jelentőségét. Mindenesetre a vérontások:ól, az északiak és déliek harcától és az ezt néző nemzetközi flottától sltekintve, ott hatalmas dolgok történnek. Egy nemzet ébred és heazá egy 3riási, négyszázmilliós nemzet. - Itt a bennünket érdeklő nagy kérdés az, hogy raljon a szovjetkéztől vezetett moz>tgalom szovjetmozgalom marad-e-. Erre lézve bajos jövendölésbe bocsájtkozni. Egy biztosnak látszik: az, hogy az íszakiak erős nacionalisták és szembekerültek a déliek ama túlzó szárnyával, amely a szovjet exponenseként mutatja ki fogafehérét. - Most rövid idő alatt eldől, hogy a szovjet-métely cépes lesz-e az ébredő nacionalizmust hatalmába keriteni, vagy a nacionalis;ák csak fegyverként használják-e fel a kemmunizmust s a diadal perceiben, ilnt feleslegest, el fogják-e dobni? Kina mindenesetre végérvényesen ébrad 3 a^japánok és amerikaiak jövendő csendes-óceáni nagy harcának sorompói tözé be fog lépni. jj - Hogy az uj Kina milyen lesz, a régi, egységes ísászári Jfina, vagy orosz mintára hatalmas államszövetség, az a jövő titka" Igyancsak "a jövő titka az is, hogy^lgsendeséceán birtokáért megindítandó nag, íarcban Kina sárga testvérének, vágy Amerikának oldalára áll-e. /Folytatása következik/