Hetikiadás, 1927. január-június

1927-04-05 / 14 [1511]

ORSZÁGOS LEVW.TA* '.'Hasvét. // oldal. A kere sz tény cégnek legnagy obb és legvidámabb ünnepe a Húsvét. Ha a karácsony a Megválté születésinek emlékét tartja ébren az emberek lelkében, inkább a lélek öröme ez, amelynek benső áhítattal és csendes magábaszállással adunk külső kifejezést, mig ellenben a Húsvét, a Megváltó megfeszíttetését és sirbatételét követő harmadik nap, a diadalmaá feltámadás napja, amelyen ujjongva adunk kifejezést az eszme gy"zhetetlenségébe vetett hetünknek. T

lyenkor a természet is felébred téli dermedtségéből, a fák halotti leplét, a fagyos zúzmarát, a gyümölcsöt érlelő zöld rügy váltja fel és a természet is együtt támad fel Isten fiával. A húsvét idejét a 315. évben tartott nlceal . zsinat határozta meg olyképen, hogy az a tavaszi napéjegyént követő els" holdtölte utáni vasárnapra esik, az esetben pedig, ha a / holdtölte történetesen vaséinapra esik, akkor a rákövetkező vasárnap tartják meg húsvét első ünnepét. A húsvéti ünnepkör hamvazó szerdától a húsvét utáni^vasárnapig terjed, a húsvét hete pedig, a nagyhé t, vlrágvasárnaptcl nagyszombatig. Ezért a húsvéti ünnep a változó ünnepnapok közé tartozik és március 22-ike és április 25-ike között változik. A húsvét magyar elnevezése onnan származik, hogy a negyvennapi böjt után a hivek ekkor Megkezdhették a husevést. A húsvét idején a legkedvesebb szokásokat tartja meg és gyakorolja a nép szerte az egész világon, amelyek mind hagyományokon alapulnak s valamennyiüknek mély jelentősége van. Hiszen minő mély értelemmel és jelképes jelentőséggel bír az egész világra elterjedt húsvéti tojás ajándékozása, azt legjobban jellemzi az, hegy nemcsak a keresztényeknél húsvétkor, hanem tavaaz kezdetén a pogányoknál is a tojásajándékózás veit divatban. Tojásból lett a világ, a legősibb hit, Brahma t

anítása szerint is.

Zcroaster szerint a világ ketté hasadt s a tojás két fele Ahri mán

; é s Ormuzd, vagyis az éj és föld jelképes keletkezését példázza. Az egyiptomiak szerint Kneph tojásából ered a világ. & tojás igy válik a halhatatlanság bölcsőjévé és a tojáshoz kötött hitet és szokásokat a keresztény vallás is átvette a feltámadás jelképéül, mint a húsvéttal szorosan összefüggő szent tárgyat és igy el lehet mondani, hogy a húsvéti tojás a feltámadás jelképéül jött szokásba, mint a kölcsönös megajándékozás eszköze. Az ajándékba adott tojások rendszerint tyúktojások. Minálunk Magyarországon úgyszólván kivétel nélkül piros tojást a.iándékcznak a húsvéti locsoláskor, amely szokásnak az a jelentősége, hogy akit húsvétkor megöntöznek, az megtisztul a bűnétől. A húsvéti locsolás eredete a kereszténység kezdetéhéi sokkal előbbre nyúlik vissza. A pogány vallás szertartásaiban is nagy szerepe játszott a mosakodás! ceremóniáknak. A húsvéti locsolás az ünnep másodnapján szokásos és kora reggel már megindul a fiatalság áradata, hogy felkeresse a. leányos házakat, ahol nagy megtiszteltetésnek veszik, ha a serdülő liliomszálakat a legények"

szagos vizzel" megöntözik. Akit ez a megtiszteltetés ér, piros tcjást, vagy ^ ratos tojást ad érte cserébe. A háziasszony rendszerint jókor húsvét előtt összeszedi a tojásokat a tyukf és zkekböl, félreteszi, és húsvét szombatján megfesti, rendszerint pirosra. A piros tojás legendája az, hogy mikor Krisztus feltámadt, az első percben nem akarták ezt az emberek elhinni és az egyik asszony ki jelentette r^fcogy előbb lesz piros a kötényében összehordott tojás, semmint a Jí ázáreti feltámadhasson. És lém, a nép legnagyobb ámulattal szemlélte, hogy az asszony szétterített kötényében egvtől-eevifií Piros tolások voltak.