Hetikiadás, 1927. január-június
1927-03-29 / 13 [1511]
B eethoven. Száz esztendővel ezelőtt, pontosan 1827 március 26.-án halt meg a világ legnagyobb zeiieköltő je : Beethoven. Már életében a halhatatlanság jutott osztályrészéül, mert hitt saját magában, mert tudta, hogy ő az az eljövendő, akinek muzsikája a milliók szeretetét, az emberiségért dobogó szívritmusával szólaltatja meg. És eljövetelében mindenki egyformán hitt, mert senkise találódott kortársai között, aki az ő nagy szellemének létét kérdésessé merte volna tenni. Ha ő megszólalt, elült minden földi lárma, minden ember magába, szállva hallgatott a hangokra, amelyek mintha csak azért lettek volna, hogy az ő gondolatát, az ő nagy szellemének, földöntúli sejtésének, vágyainak, szeretetének és szerelmének, szenvedéseinek és gyötrelmeinek megszolaltától legyenek. . Mig a földön járt, az emberek között, a szenvedés és gyötrelem voltak útitársai, mert az emberek között senki sem volt olyan, aki méltónak merte volna érezni magát, ennek a nagy szellemnek földi utjain társául sz egődni.... 1770 december 17.-én született a németországi BoT%n városkában,, zenész családból. Atyja a Hollandiából elszármazott Beethoven Já nos , a kölni választófejedelem udvari orkeszterének tagja volt és nagyatyja, a hasonló nevü Lajos, aki Antwerpenből vándorolt el és telepedett meg Bonnban, az udvari zenekar vezénylő karmestere volt. Igy lett a Beethoven- család fészke, a Rajnavidék partjain emelkedő, várormokkal koszorúzott és a germán hősmondák korába vesző hegyóriások mithikus országa. A kis Lajos innen indult el, az arányaiban lelket zsibbasztó német mult szinteréből világothóditó útjára, telve dacos akarattal és rajongó szeretettel hitében: visszaadni az emberiségnek az istenek legnagyobb ajándékát, a hitet a szeretetben, a kilencedik szimfónia magasztos kórusában 'felzengő diadalmas himnuszt. Beethoven külső megjelenése nem sejttette a benne lakozó titánt: kiesig tömzsi, szélesvállu, kurtanyalcu, telt arc ú emb erke volt, hús os or ral, b_arna", majdnem fekete árcsz ínü; mindég előrehajolva járt" Írja később róla a 3eethoven- család hazigazdája, egy becsületes bonni pékmester. Ezzel a külsővel, amely az évek sorával talán csak annyit változott, hogy még rusztikusabb lett, világot hőditani nehéz volt a hangversenydobogóról. A kis művész első utja Hollandiába vezetett, ahol édesanyja kíséretében hangversenyeket adott a csodagyermek. Ezeknek a hangversenyeknek eléggé nem titkolható célja a pénzszerzés volt. És ezzel a pénzzel egyengette az útját Bécsbe, a zene Mekkájába, Mozarthoz, akinek hü tanitványa lett édesatyja haláláig, amikor az életkörülmények reákényszeritették a 17 esztendős Beethovent, hogy maga is a napi robotba kényszerüljön és leckeadással keresse meg a kenyerét, miközben magasabb zenei kiképzését fáradtan, a szakadatlan munkának pihenésre szánt perceiben folytatta. Tanitói az akkori bécsi zenevilág legkiemelkedőbb alakjai voltak és Beethoven, a zseniknél sajátos kitartással tanult és dolgozott. A hir gyorsan szárnyára kapta a kitűnő pianistát és zeneszerzőt. A fiatalság virágjában elköltözött Mozart szellemi örökösének kezdik tekinteni,Beethovent, aki Hayd,nne l 1793.-ban keresi fel először Magyarországot, az Esteaházy herceg híres karmesterének társaságában fordulva meg "á #1 _ Ekkor már sok barátja között magyar ember is akad, az udvari kancellária titkára/ Zmejftskál Miki éf, akinek zenei vénája és rajongása Beethoven legjobb barátjává avatták őt, A Magyarország iránti vonatkozás ez időtől Beethoven életén vörös fonálként húzódik vég.íg. Delelőpont ját érte az 1800-as évek elején, mikor is több Ízben látogatta meg, amint maga nevezte »kedves barátját és testvérét", gróf Bruns wick Ferencet , martönvásári birtokán, amit a zeneszerető es kitűnő garda/ paradicsommá változtatott. Az 1806:. év nyarán Beethoven a mindenki által csodált és kétségtelenül már nagyságnak elismert zeneköltő Pestet utbaejtve, ahol^ hangversenyezett is, a martönvásári kies és üditő oázisban keres pihenést a diadalok és a fárasztó nyilvános szereplések elől. A gróf nővére, a nemeslelkü B runsw i ck Teréz ia, az a h alhatatlan szerelem , aki a szonáta rejtelmes hangjait" inspirálja a költőnek. /fnl vtatása következik/
