Hetikiadás, 1927. január-június

1927-03-29 / 13 [1511]

A tanyásgazdák sürgetik a tanyai utak kiépitését. A ^debrecenkömyéki tanyásgazdák felhívására nagyjelentőségű gazdagyülést rendezett a Faluszövetség egy debrecen melleti tanyán. A Faluszövetség központi főtitkára felszólalásában utalt arra, hogy a rossz utak a szikes talaj, a nagy távolságok, a kulturálatlanság, a terményértékesités nehézségei azok a problémák, amelyeket, ha meg nem oldunk, a földmivelő magyarság utolsó 24 óráját számcjhatjuk. A gazdák közül is többen felszólaltak és feltárták azt a sok nehézséget, amelyek között a debreceni gazdák a tanyáikon gazdálkodnak. Különösen a rossz ^utak miatt lehetetlen a gazdáknak termékeiket a piacokra és vasútállomásokra szállitaniok. Megindultak a vidéki épitkezések. A jobb időjárás beálltával az építkezési tevékenység sok felé megindult. Különösen a kisebb lakások épitését kezdték meg nagyobb arányokban. Békéscsabán pl, eddig 1Q0, Szentesen 34 épitési engedélyt adtak ki. Hasonló a helyzet Békés és Csanádvármegyék többi helységeiben és községeiben is, k% ingatlanfoigalomban csak kisebb parcellák cserélnek gazdáit Az ingatlanforgalom meglehetős lanyha és inkább csak kisebb parcellák cserélnek gazdát. Hajdúban 480-1600, Biharban 300-1000, Szatrnár és Beregber 300-800 pengő között van egy katasztrális hold föld ára, mig Orosházán egész 2000 pengőig emelkedik. Czegléd vidékén a szőlő holdja 2-3000 pengőért is kapható,, viszont a jobb szántó 1500 pengő körül van. Baranyai kisgazdáknál kis parcellák 1200-1600 pengőért cseréljek gazdát, mig ugyanott homokos föld 400-500 pengő. Zalában a föld ára 500-1200 pengő^körül mozog és ugyanitt ujabb parcellázásokról tesznek jelentést, A Dunántúl felső részén a legdrágább a föld Soprormegyében, ahol holdja 1600 pengőig emelkedik, a legolcsóbb pedig Esztergommegyében, ahol kalokja 850 pengő az átlag, mig a vidék többi vármegyéiben az átlagos ár 900-960 pengő között van. Némi javulás mutatkozik a vidéki hioelviszonyokban. Pénz már inkább áll rendelkezésre a vidék számára, mint azelőtt, de a kamatláb még mindig nagyon eltérő. Debrecen városa, mint az^Országos Mezőgazdasági Kamara irja - 10.000 pengős kölcsönét 9-11.5 százalékkal helyezte ki, ami lényegesen megkönnyítette az ottani pénzpiac helyzetét. A 1 .na-Tisza közén jelentkező nagy pénzkereslet csak nehezebben elégíthető ki. A nagyobb bankok 11-13 százalékkal, a kisebb bankok még mindig 14-17 százalékkal helyezik ki pénzüket. A Dunántúlon az a panasz, hogy a hitelszövetkezetek a azükségletet nem tudják fedezni, igy Somogy kisgazda i. 12-16 százalékot kénytelenek kölcsön után fizetni. Vasme.gyében is igen szélsőséges a kamatláb, mert míg kisebb pénzintézetek 16 százalékkal, addig a nagyobbak 9-12 százalékkal helyezik ki pénzüket váltóra, Dunántúli jelentés szerint már alig akad gazda adósság . nélkül és sokan igen nagy pénzhiányban szenvednek. A szőlősgazdák helyzete különösen kedvezőtlen, mert nekik nem áll olcsébb kedvezményes kölcsön rendelkezésükre, J / />