Hetikiadás, 1927. január-június

1927-03-22 / 12 [1511]

Mi az emberi kor legvégső határa. A legújabb kutatások eredményei. A zsoltáros ének szerint az emberi élet határa a hetvenedik esztendő. Ennek a megállapításnak azonban az életbiztosító társaságok statisztikai adatai élénken ellentmondanak. Ezekből a statisztikákból ugyanis az tűnik ki, hogy az emberek a civilizált országokban átlagosan legfeljebb negyven évig élnek, mig más nem civilizált földrészeken pedig még kevesebb időre terjed az emberi élet. Megállapították azt, hogy az emberiség agyharmadrésze még a husz éves életkort sem éri el, az emberiségnek körülbelül csak a fele éri meg a negyven évet és végül mindössze csak liusz százalék éri meg a bibliai életkort. A legfelső élethatár, amit az ember elérhet, száz év körüli szokott lenni. Sokszor hallunk ugyan ennél magasabb életkort is emlegetni, de az ilyen híreket mindig bizonyos óvatossággal kell fogadni, mert a száz éven felüli életkorban lévő emberek születésének időpontja majdnem mindig kevéssé megbízható. Az eddigi megállapítások szerint a legtöbb száz éves ember az északi államok lakosai közt található. Skandináviában, -Izlandban, Dániában, Skótországban és még ezen kivül Bulgáriában. Csodálatosképen ezek a magas életkorú emberek sokszor frissebbek és üdébbek, mint az ember gondolhatná. Ezeknek az aggastyánoknak hangulata csaknem állandóan vidám; testi munkát is végeznek, különösen a földmüvelés körül. Ha megkérdezzük tőlük, mi-képen éltek és hogyan sikerült ilyen nagy kort elérniök, kérdéseinkre sokszor a legfurcsább válaszokat kapjuk. Mindegyik aggastyán a maga megszokott életmódját magasztalja és azt állítja, hogy egyedül és kizárólag ennek az életmódnak köszönheti azt, hogy a magas életkort elérnie sikerült. Ez azt bizonyit*. ja, hogy az öregek sokszor maguk sem tudják, milyen mélyebben fekvő okok játszottak közre. Annyi bizonyos, hogy a legtöbb s«ázesztendö's ember aránylag szerény viszonyok közt élte le életét és gyermekkorában csaknem valamennyit anyatejjel táplálták. A száz esztendősök között túlnyomó az öreg nők száma és a civilizált országok statisztikai adatai szerint a nők átlagos élettartama a férfiakénál jóval magasabb, ami a férfi élethivatás megerőltető és veszélyes voltában, valamint a fiugyermekik nagyobb halálozási arányszámában találja magyarázatát. • A statisztikai k$__öfe.tások számszerű adatai alapján arra a megnyugtató eredményre jutunk, hegy manapság a civilizál., emberek hoszszabb életűek, mint a régiek és hogy az élettartam ideje még mindi.- emelkedőben van. Ennek a jelenségnek legfőbb oka természetesen az egészségügyi viszonyok általános javulásában és az okszerű testi sportok gyakorlásában keresendő,, valamint a ragályos betegségek,igy különösen a tuberkulózis^leküzdésére irányuló eredméryes tevékenységre, valamint a sok különböző jótékonysági akció utján csökkent yermakiialandósánra vezethető vissza. Az e téren elért általános haladás még jelentékenyebb lenne, ^ha az emberi kultúra áldásait nem tennék vitássá a kulturélettel jarő hátrányok. . életbiztosító társaságok számításaiban nagy szerepet játszik az emberek várható élettartama, vagyis ^az átlagos matématikai számitások szerint minden egyes jelentkező egyén várható életéveinek száma. Ezek az átlagos számok azonban a valóságban nem szoktak mindig beválni. Egy frankfurti orvos, mint biztosítási szakértő, megállapította, hogy a csecsemőknél .._ .38 életévre,husz évesnél 39 évre, harmincévesnél 32 évre, negyven évesnél 25 évre, ötven évesnél 19 évre, hatvan évesnél 12 évre, hetven évesnél 8 évre lehet számitani. Ezeket az átlagos számokat az emberek életének különböző belső körülményei lényegesen befolyásolják. Nevezetesen elsősorban is az emberek szervezete, az emberi testnek veleszületett alkalmassága és el.entálló ereje

h az emberek Vérmérséklete és jelleme- nagyon fontos befolyásoló tényezők. /folytatása következik./