Hetikiadás, 1927. január-június

1927-03-15 / 11 [1511]

í 11. sz. 1927 március 15. tj, oldal. Elkészült az ingójelzálogról szóló törvónyja^Iat. Az ingójelzálog bevezetésére igen nagy szüksége van a közgazdasági életnek, főleg a kiskereskedők és kisiparok várják attól liitelviszonyaik javulását. Az igazságügyminiszteriumban tartott szakőrtekezlet már régebben letárgyalta az ingójelzáloggal összefüggő kérdése* ketj csak az a pont maradt vitás, hogy a kereskedők áruraktárukra kapjanak-e hitelt? Végeredményben az a döntés történt, hogy a raktárra a kereskedő ne vehessen fel ingójelzálogkölcsönt, mert ebben az esetben áruhitelt igen korlátozottan tudna csak kapni. Ugyanis a nagykereskedő, vagy gyáros, aki tudja, hogy a kereskedő a raktárára már ingójelzálogkölcsönt vett fel, nagyon meggondolja, hogy nyujtson-e áruhitelt is az illetőnek. Az ingójelzálogról s&óló javaslat megengedi, hogy nyilvánkönyvi bejegyzéssel átadás nélkül is el lehessen zálogosítani egyes olyan ingóságokat '/üzemi felszerelés, függőtermés, állatállomány, anyagkészletek, elkülönített árukészletek,/ amelyeket eddig a kötelező kézizálogrendszer mellett nem lehetett önnállóan zálogkölcsönbiztositékul felhasználni. Ezután tehát a^zálogba adott dolgokat nem kell a hitelezőnek átadni, hanem az adós továbbra is használhatja azokat. A uyilvánkönyvi bejegyzés előtt hatósági bizonyitványnyal, vagy közjegyzői okirattal kell igazolni, hogyha zálogtárgy meg van, mennyit er ős azt ki, hol és milyen módon őrzi? Ingó jelzálogra^lehet biztositani nemcsak a pénzintézetek és hitelszövetkezetek követeléseit, hanem általában minden olyan követelést, amely termelési cikkek beszerzésével függ össze, végül biztositani lehet a haszonbérbeadónak a haszonbérlőjével szemben fennálló követeléseit. A javaslat megengedi, hogy a kisiparosok és kézművesek jelzálogul leköthessék az egy személy keresetének folytatásához szükséges tárgyakon felül levő valamennyi felszerelési tárgyaikat. Kisbérieknek juttatják a vallásalapitványi földeket. A vallásalapítványi birtokokat már eddig is jórészt^kisembereknek adták ki bérletbe,, .de a bérleti feltételek sokszor kedvezőtlenek voltak. A parlamenti pénzügyi bizottság egyik legutóbbi tárgyalásán Marschall Ferenc képviselő kérte a kultuszminisztert, hogy a bérleti feltételeket vegyék reviziő alá. Klebelsberg KUIIQ kultuszminiszter kijelentette, hogy az a szándéka, hogy szövetkezeti francia mellett minél több föld jusson kisbérlők kezébe az alapitványi bérletekből. A magas bérleti összegeket illetően már több mérséklés történt és a felülvizsgálat folyamatban van. Tisztességtelen verseny ásványvizékkel. A Kereskedelmi és Iparkamara illetékes zsűrije kimondotta, hogy idegen védjeggyel ellátott ásványvizes palackokba más szénsavas vizet tölteni és forgalomba hozni, tisztességtelen versenynek számit. Akkoar sem lehet igy forgalomba hozni a vizet, ha vignettával látják el a palackokat, mert az igen könnyen leázhatik. A határozatra az szolgáltatott okot, hogy egyes cégek versenytársaik üres palackjait összevásárolták és saját vizeik töltésére használták fel. Állandóan csökken a tojás ára

. A tojáskereskedők Budapesten már 10 fillérért árusitják kicsinyben a tojás darabját. Az év eleje óta ez a fontos élelmezési cikk kbl.^50 fc-al olcsóbbodott, mivel január elején még 18-20 fillérrel árusítottak. Legutóbu 14 fillér volt az ára, a mostani olcsóbbodás tehát 4 filléres, A vidéken oly nagy mértékben indult meg a tojástermelJs, hogy Budapestnek alig van szüksége az erős felhozatalra. Húsvét táján ujabb áremelkedést várnak, mivel akkor a kereslet megnövekszik és kivitelre akkor kezdik vásárolni a készleteket. inl