Hetikiadás, 1927. január-június

1927-03-09 / 10 [1511]

10.szán. , 1927. március 9, » yf* oldal. •• ''A. á A szabadkőművesség válsága, A szabadkőriüvesá ég nemzetközi titkos szcivezete u^jglátsz ik. most ujabb válságba jutott, mart az amerikai szabadkőművesek legutóbb tartott nagygyűléseken kiváltak a szabadkőművesek világszövetségééből. A válság tulajdonképpen ner.i uj dolog, mert hiszen már régebben, mégpedig közvetlenül a háború kitörése . - előtt már élesen szembekerült egymással a szabadkőművesek kebelén belül az a két irányzat, melyek közül az egyik a radikálisok és szabadgondolkodók vezetésével a jelenlegi társadalmi rend megváltoztatására, vagy legalább is a megváltoztatásban való közreműködésre törekedet a másik,irányzat pedig szigorúan véve a jótékonyság gyakorlását, emberbarát működés kifejtését tűzte ki a szabadkőművesség kizárólagos céljául. Ez a két egymással szemben álló irányzat évtizedekno'at hosszú és heves harcot vivott egymással és egymás legyőzésére nem riadt vissza a legvégsőbb fegyverek alkalmazásától sem. Igy törtónh_ett meg az, hogy e a humánus jelszavakat hangoztató szabadkőművesség az egész földkerekségét behálózó szervezete nemzetek közt fenyegető borzalmas fegyveres összetűzés elháritása helyett szorgalmasan körülhordozta a gyújtogató csóvát és ezzel a világfelforgatás aktiv szolgálatában állotu A világháború tefeJetével biost tovább folyt a küzdelem a szabadkőművesek közt, mig most szakításra vezetni A világháború végével tárgyalások indultak ;..eg eggy nemzetközi szabadkőműves szövetség alapítására és főleg Franciaország, Belgium és Hollandia szervezetei mozgatták ezt az ügyet. Franciaország és Belgium, ezzel az eszmével hatalmas világgőpezotet akart megépíteni, melyet a saját céljaira szeretett volna kihasználni. Amerikában belátták csakhamar, hogy . ennek a világszövetségnek az eszméje csak ügyes és ravasz politikai terv arra, hagy a franciauráimat erősítse az európai kontin ensen és hogy győzelemre 'juttassa a latin gondolatot az angol- szász és germán eszmékkel szemben. Évekig tartó küzdelem után a new-yorki nagypáholy 1924 év végén megszakította a viszonyt a nemzetközi szövetséggel. A napokban közel 1300 szabadkőműves kiküldött képviseletében tartották meg New-York állam nagypáholyának 144 évi közgyűlését, Az ülés legfontosabb tárgya Rowan nagymesternek az a bejelentése volt, hogy a new-yorki szabadkőműves nagypáholy megszüntette a testvéri viszonyt a Brüsszelben székelő nemzetközi szabadkőműves szövetséggel. A nagymester bejelentésében utalt arra, ho; a nemzetközi szövetség eltér a szabadkőművespáholyoknak attól ar eredeti követelményétől, hogy Igtenben hinni kell, levette a bibliát oltáráréi, és levétette a tagpáholyok oltárairól is. A szövetség nem vette tekintetbe azt a célt, amelyre alakult, hanem olyan ügyekbe ártotta ma át, amelyekhez sem köze, sem joga nem volt. A New York állambeli páholyok ezért nem fogadhatnak be többé olyan szabadkőművest, aki tagja a nemzetközi szövetségnek, sőt nem is tarthatnak fenn velük semmiféle összeköttetést. Rowan nagymester ^bejelentése, mint a fentiekből is látszik, valóságos vádirat i az európai szabadkőművesek ellen. Rowan nagymester előterjesztését tudomásul vette a new-yorki nagypáholy és külön emlékiratban világította meg ezt a feltűnő határozatát. A memorandum szövege a következő: " A világháború végeztével tárgyalások indultak meg egy nemzetközi szabadkőműves szövetség alakítására s főleg Franciaország, Belgium és Hollandi tervezetei mozgatták ezt az ügyet. Kezdettől fogva világos volt, hogy Franciaország és Belgium ezzel az eszmével csak egy hatalmas világgépezetet akart kiépíteni,'hogy azt saját céljaira kihasználja, Franciaország Belgiumtól támogatva a legnagyobb erővel sürgette, hogy 1. Nemet országot és szövetségeseit, mint akik a világháborúért felelősok, ki kell zárni ebből a testületből; 2. A szövetsó- elveinek megállapítása és az egosz szervezete a franciaországi Grand Oriens alapján állítandó össze, azaz i.inden eszmei háttér nélkül, antiklerikális és vallásellenes alapon. Szóval a radikálisok és szabadgondolkodók társulatát akarta létrehozni. /Folyt.köv./ ^ i . r