Hetikiadás, 1927. január-június
1927-03-09 / 10 [1511]
Belföld . rs/ ' A kormányzó kihallgatáson fogadta Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisztert ós a debreceni tudományegyetem ta^lcsát, Illyefalvy Vitéz G-éza rektor az egyetem nevében felkérte a kormányzót, hogy mint a debreceni kollégium volt növendéke ós az egyetem mindenkori pártfogója, fogadja el az egyetem négy karának honoris causa doktorságát. A kormányzó készséggel fogadta el a felajánlott kitüntetést. A kormány tagjai pénteken B e thlen István.gróf elnökletében minisztertanácsot tartottak, amelyen folyőügyeket tárgyaltak. A képviselőház múlt héten az adócsökkentő javaslat utolsó szakaszait tárgyalta és a javaslatot részleteiben is elfogadta. Ezután a trianoni szerződés végrehajtásáról szóló törvénycikk első fejezete némely rendelkezéseinek kiegészítéséről szóló javaslat tárgyalása következett. Farkas Elmér előadó ismertette a javaslat rendelkezéseit, amelyek a honvédség gázmaszkkal való felszerléséről szólnák és amelyek megengedik a rendőrség részére 12 páncélautó beszerzését, A képviselőház pénzügyi bizottság a ez en a héten a földművelésügyi és külügyi tárca költségvetését tárgyalta, általánosságukban és részleteikben is elfogadva azokat, majd pedig áttért a kultusztárca költségvetésének tárgyalására és azt általánosságában elfogadta. A parlament pénzügyi bizottságának ülésén Bethlen István gróf miniszterelnök a külügyi tárca költségvetésének vitájában felszólalva tibbek között a következőket mondotta: »A magyar külpolitika arra törekszik,^hogy az ország megerősítés ével pozícióját is erősitse, hogy bekövetkezek az az idő, amikor mások is értékelni fogják Magyarország barátságát. Ami a béke revízióját illeti, a revitíő részünkről háborús eszközökkel kivihetőnek el nem képzelhető, útja azonban nyitva van a népszövetségi okmány 19,§-ábon. Ma még nem érett meg a helyzet arra, hogy a kérdést, mint külpolitikailag konkrét célt kitűzhessük. Ennek előfeltétele mindenekelőtt a rendezett belpolitikai, gazdasági és pénzügyi helyzet, bizonyos külpolitikai pozicié elérése, valamint a nemzetek közötti egyenlőség-r Stresemann nagyjelentőségű müvet végzett, amidőn Németország és F r anciaország között a megértést és közeledést tudta létrehozni, dacára a fennálló ellentéteknek. A Stresemanni fényes példa politikai tanulságát kell követnünk. Ez a felfogás vezette a magyar kormányt ^abban, hogy közeledést keresett déli. szons z ed jávai •Nemcsakfiumai kikötő kérdése, hanem a jobb atmoszféra teremtése is volt ez akció célja. Tudjuk, hogy a tengerhez vezető ut Olaszországtól és Jugoszláviától egyaránt függ. Amikor Jugosláviához kerestük a közeledést, nem akartunk a jugoszláv-oláh viszonyba; sem.inő zavaró momentumot belevinni, Epugy nem akartunk Jugoszlávia bekerítés ének eszközévé lenni, mint nem akartunk_egy olaszellenes politikát. . Az o#sz viszonylatról szólva mi annak idején kereskedelmi megegyezést kívántunk kötni Oroszországgal. Ez akkor történt, amikor általános volt Európában a benyomás: szovjet-Orcsország felhagy forradaliaositási törekvéseivel. Ezek a prezumpciók azonban nem teljesedtek, pedig a mai Magyarország és a mai orosz nép között érdekellentétek nincsenek. Az egyetlen ok, amely lehetetlenné tette, hogy Oroszországgal viszonyunkat rendezzük, a III. Internacionálé érdekében világszerte kifejtett orosz propagandatevékenység. Óhajtandó azonban, hogy eljöjjön az az idő, amikor a szovjetvezetők belátják, ilyen eszközökkel sohasem fogják elérni, hogy Magyarország a szovjetet elismerje. Ellenkezőleg egyetlen módja a megértő viszony létesülésének, ha megszűnik az a törekvés, amely Magyarországot forradalmositani akarja." ^^HÚ{hQQ Á képviselőház közoktatásügyi bizottságában Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisztei felszólalva többek között kijelentette, ho-y báró Eotvos József népoktatási törvényének végrehajtására 4791 tantermet, illetve tanítói lakást legsürgősebben kell megépíteni, ami az államnak ' ' V - 'Fpen-ő hozzájárulását tételezi fol. ' ' ^' tor
