Hetikiadás, 1926. július-december

1926-08-31 / 35 [1510]

.lilliomo sok t estőr ei ./Folyta tás ./ Ha a szék nyikorgása megszűnt, a dáma rögtön dühösen kirohant s másnap más detektive.t kért, mig végre egyetlen detektív sem vállalkozott az őrzésére. Még egy volt matróz is faladta a szolgálatot, mert egész éjjel ringatózni, ő sem tudott. Nem egy esetben a detektivnok ni nc s más dolga, minthogy egy-egy pénzeszsák kedvenc kutyáját őrizze, sétálni vigye, AZ is megtörténik, hogy mikor egy szakácsnőt, vagy komornyikot elboosájtanak, előbb detektívet hí vnak, hogy az attól a pillanattól kezdve, hogy elcsapatását megtudja, addig, amig be nem pakol és taxiba nem ül, ellenőri zé s alatt legyen-j nehogy valami aljas bosszút találjon elkövetni . r Ki találta lel a rádiót V A r ádi ótele gráf ia

( mint a nagyszabású találmányok • 1 tálában , nem egy embernk köszöni létrejöttét t Számos tudós munkája juttatta el a rádí.

ü

t a mai magas kulturszerepéhez. Nem érdektele n annak a kérdésnek a feltevése, hogy az első lépés a nagyszerű találmány hoz tulaj donképen kinek a nevéhez fűződik ? A rádiO a láthatatlan elektromágneses hullámok felfedezésével kezdődik ós. ez mindenesetre az angol Maxvell érdeme, aki az elektromágnesség matematikai elméletét felállítva ezeket az elektroné gne s hullámokat, sugáro zásokat , mintegy megjósolta akkor, mikor még a hullámok létezéserői tapasztalati tudomásunk nem volt* ?laxv 11 é ^ h 't a pál .a ós i&y angol emberé az elsőség, de még sem egészen, mert Maxvell, az elmélet kiváló rudó a bár ilyen elektromágneses hullámok létezését állította, azokat kísérletileg álőá Ili tani és igy kézzelfoghatóan bizonyítani nem tudta. Hertz német tudós volt az , aki a láthatatlan jlektromos hullámokat az ő híres, egyszerű rezonátoraival ki tudta mutatni és egysse^-rsmind bebizonyította, hogy ezek a láthatatlan sugarak ép ugy hócolnak a törés, visszaverődés törvényének, mint a látható lénysugarak. H rtznek csak egy lépést kellett volna tenni az irányban, hogy ezeket az el.-trom.os hullámokat a gyakorlati telegráfia céljaira kihasználja. Igy. mindenesetre ő lett volna a gyakor lati rá.u.i ótel* gráf ia. felt elálój ^ ..zt a lépést azonban nem tet^rc meg, mart sikeres kísérleteinek első éveiben fiatalon elragadta őt a halál. Tgy e2 olasz :4a r cc^ó az érdem, hogy a két kutató tudományos eredményeit és/ídöközben .tett r i újításokat bámulatos gyakorlati érzékkel fölhasználva, az első kezdetleges drítnélküli távíratozást 1397-ben meg val ó? i to tt a . á. rccni Úgyszólván mindent Részen kapott', tudományos készültség t eki nte tében_ nem is hasonlítható «á elől bi két tudóshoz, de a g akorlati megvalósítás érdemét tőle elvitatni nem lehet. Hely .?sen azonban mindhárom kutatóc gyenlő joggal tekinthetjük a r ' dí ó tele gráf i a £öltftlálcin.

v

k.