Hetikiadás, 1926. július-december

1926-08-21 / 34 [1510]

5 Divatíorradalóm./ folyt./ A holgyközönsé .3 egy pillanatra megrázkódott, szinte a lé lekz »-* és visszafojtotta. De Őfelsége nyugodtan mosolyogva beszélgetett fent a páholyéin a körülötte levők.kel. 3z volt a döntő pillanat. IL. valaki valahol megjegyzést tesz.... Egy szikra kellett volna csak és kirobbant volna. De nem. A .iegjegyzés nem hangzott el. ilirdenki derült, ünnepélyes és loyáHs ma ráfit. S a hosszú és hő szoknya ezzel teljes diadalt aratott. Ősszel már mindenki ilyen szoknyát fog viselni — mondják a nagy párisi szabók. 3 ha val ak insk ,há t nekik igazán kell tudni. Annyi bizonyos, hogy az emlékez ?• te s lóver a-nay után a ri-gy szcbók hanyathomlok rohs.ntak be P'ri sba, bezárkóztak szentélyükbe és miután megvárták a. művészi ihlet pillanatát, azonnal elkezdd té k kompnhI2mi az őszi szezon kreációit, (U 151 cő JakJb>Sz^hara császárja. Jagues Lebaudy, két fi vérével együtt, mi Ili okát örökölt az apjától, A három fivér közel a harmadik nem fontos.A máslkat érdemes i de #egy ez ni , maxnak hívták. l

rrci nevezetes, hogy a híres párisi mulatóhelyet, a Maximét őróla nevezték el. nz elsős azonban Jaques lebsaudy, fontos. Pontos pe-ig azért, mert őneki sikerült végrehajtani azt, amiről nagyon sok romantikus hajlamokkal megáldott ember álmodozik - de sose tudja végrehajtani, mert csak fantáziája van, d- nincsen hozzá pénze. Jaques Lebauy pap'ja Franciaország cukorkirálya volt és megelégedett ezzel a ci emel. A fia már igazi, császár akart lenni . Két alkalmatosság volt arra, hogy a tervet keresztülvigye. Először renge;°g milliója volt - jo békebeli frankok. Azután a térkép megmutatott neki egy olyan t erüle t et ,ame ly r e rávethette a tekintetét azzal a gondolattal, hogy ott uralkodni fog. Afrika északnyugati csücskén, ott,ahol a sivatag a. tengert érinti, volt egy,vagy száz gerföld széles és száz méri öl hoszszU terület t amelyre az európai országok e.ddig csodálatosképen nem a gondoltak. Állandóan elnéztek felette. Jaques lebaudy tehát összeszövetkezett egy csomó kalandorral, behatc t an ' csk o zás ok a 5 folytatott katonai szabókkal, azután vásárolt magának egy jacntot,,amely csak valamivel volt nagyobb, min", amilyen egy rozoga középT. . . " nassáő szokott lenni. Mikor körülnézett, látta, hogy ez nem elég, vett tehát még kettőt, A / hajórajt" félsz r-lte rossz ágyukkal és a. világ minden flottájából tengeré székkel. Azután egy szép napon kikötött az afrikai partokon, kitűzte a saját maga komponálta zászlót és kijelentette, hogy ezentúl ő á Szahara, császárba és az Összes torzsskót arról biz "0 si t 0'; t a, hogy ezentúl nyugodtan élhetnek, ö v'gsá.zni fog rájuk. a törzsek azonban erre fütyültek és kijelentették, eszük ágában sincsen, hogy első J ka bot elismerjék uralkodójuknak. Erre első falka b nagyon megharagudó tt, s mintán öt tengerészből álló különitményt hagyott ott, ah ol partra, lépett, elutazott. A visszatérését azonban egy francia és egy spanyol hadi* ha j 0 megakadályozta,- mert eddigre két európai nemzet ráébredt a~ YSÍJ hogy itt van egy terül-1, amely fel tt •* protektorátust'' lehet g#e*-' *°

r3la4 • ' V r . v«„ / • Í JWí«-fé n