Hetikiadás, 1926. július-december

1926-08-10 / 32 [1510]

A textilkartelv,, A kartel intézményéről mar a nagyközönség is tud annyit, hogyha Voildaulyik iparágba tartozó érdekeltségek kar télbe tömörülnek, ez feltétlenül az illegő iparcikk tetemes drágulására vezet.Mert mit jelent tuiajdonképen a kartel? Semmi mást, mint a szabad verseny megszűnését. '. . 4^"kart lbe tömörült gyárosok egymás között raegéiLlapitják az árakat, amelyeden alul nem a zabád árakat Eladni, tehát a fogyasztó közönség ra van kényszerítve, ,megfizesse azokat az árakat, amelyeket a Körtei a i\-jreokedőknes diktál, A kartel-intézmény a gyárak szempontjából mindenesetre nagyon előnyös es kényelmes dolog, azonban ennek a kény lemnek az arát o vadorlÓK iizetik meg.Sajátságos, hogy a most m.galaisult kartel szükségességét épen azok hangoztatják legjobban^ akik annak idején a ozai^ia Keres védelemnek viltak nagyhangú követelói. Dó hátrányos és Karos Kartelek létesítése a munkádság szempontjából is. A kartel köt-lékébe tartozó gyáriak ugyanis a munkabérek ,zempontjából is kötelező rendszabályokat léptetnek életbe és lgy.ffl(Í£ eddig az egyes gy-arak külön-külön, egyezkedtek munkásaikkal * bérek tekintetében e3 a k vesebb. bért fizeti gyártól módjában állott a munkásnak a jobban fizetőhöz szegődni, a jövőben a textilmunkások . gyárak

f

egyetemé ve 1, a kötéllel állóan szemben, sokkal nehezebb helyzetbe kerü^/jte^. A most létrejött kartel alakulás annál is inkább érzékenyen érinti a magyar fogyasztok legszélesebb rétegeit, mert olyan közszükségleti ciKkről van szó, amely fontosságban közvetlenül az élelmicikkek -után követKezik: a ruházati cikkekről. A ruházati cikkek, vagyis a textiláruk egyik országban sem olyan drágák.mint nálunk Magyarországon és egész i.izcnyosra vei'ető, hogy ajtextili-artel áldásos működése következtében ezek a sok esetben már most is indokolatlanul magas árak még emelkedni fognak, A magyar kormány a hazai textilipar védelméről ig n hathatósan gondoskodott azáltal, hogy az aucanom vámtarifában a kü földről behozott nyersanyag sulytarifáját ugy á lapította meg, hogy eze; , vámok önmaguktól emelkedn, k abban az araayban, ahogyan a nyersanyagok ára csökken. Tehát ennek • a Vc.de lemnek az árát is a fogyasztók fizették meg.Teljesen indokolatlan éa jo

6

ésula',lan vol , tehát a kül nb,n is igen jő viszonyok között lévő textilgy&raknak kertéibe tömörülni.A kereskedelem és a fogya ,ato közenöég joggal elvárja &z illetékes pénzügyi tényezőktői

? hogy nem ogjak • túrni, hogy 0 több termelés ürügye alatt és a lami váravédelem mellett érzékeny drágitásaal nyomorítsak meg az egyébként is súlyos gondokkal küzdő széles t rsadalmi rétegeket. Es ne tévesszen meg senkit, ha netolán a Körtei muködeoéneK kezdetén ezek a jelens égek nem fog ak azonnc.il matatKozni, mert. oz természetes., ho

ü

y mindjárt Kezdetben nem. fogjak akarni céljaik larulasaval maguk e men a közvélemény tiítasozasat kihívni. A világ termésbecslése. A Rómában székelő nemzétkezi statisztikai hivatal a küszöbön a ló vi lagtérmést búzából összesen 539.6 millió métermáz sara becjuli. Rozsbői összesen 153.2 milliő métermázsa, a zabból 333.1 millió métermázsa a várható termés-Az elmúlt 1925. évben a végleges búzatermés agtiag ? mi lió métermáz jávai volt kövesebb a rozs termé a 20,az árpa 10, es a zabtermés 10 millió méterjjázsayál volt nagyobb mint az idén.