Hetikiadás, 1926. július-december
1926-12-14 / 50 [1510]
mezőgazdasági terménvek exportképességének biztositása.Minőségi buza termelése. i jugoszláv földművelésügyi kormány törvényjavaslatot koszi tett V mezőgazdasági termények forgalombahozatalának és kivitelének ellei őrzésere. h javaslat a fontosabb mezőgazdasági termények exportképességé akarja biztosítani és pénzbüntetéssel sújtja ugy a termeljt, .mint a kereskedőt, ha azok nem a kivitelre előirt minőségben hozzák forgalomba az árujukat a külföld felé, Tagadhatatlan, hogy ez a törvényjavaslat igen nagy jelentőségű a külföldi piacok biztosítása szempontjából, mert a nemzetközi piacok csak ugy tarthatók meg, ha oda kifogástalan minőségű árut küldünk. Ezek az intézkedések újból felvetik nálunk a minőségi termelés kérdését, amely már amugyis aktuális volt.amerika példájára sok ország, igy többek közt a gazdaságilag annyira elmaradt Oroszország is rátért már a tipusbuza termelésére. Fontos, hogy egy országban csak néhány minőségű és állandó jellegű buzafajtát termesszenek. Igy a külföldi vevők mindjárt tudják, hogy mire számithatnak a vételnél akkor is, ha elővételben vásárolják meg az árut. Tehát az értékesítést a tipustérmelés nagyon megkönnyíti. Természetesen ehhez a gabona minőségét előbt tanulmányozni „kell és az egyes területeken a talajnak a lehető legjobban megfelelő minőségeket bevezetni. A minőségi termelés természetesen legfor tosabb a búzánál Magyarország szempontjából, mert ebben a ciknben vag_yu.nl' a legnagyobb konkurrenoiának kitéve a többi mezőgazdasági állam r'szeről, Magyarországon jelenleg több kiváló minőségű buzat termelnek, igy a tiszt vidéki áru a világ egyik legjobb búzája, az ónban Magyarország területén túlságosan sok fajta minőségű áru van forgalomban, közöttük elég, gyakran silány is akad. Igy e vevő többször bizalmatlan a termelővel szemben, inéi nem tudja, hogy milyen árut kap és nehezen fizeti meg a gazdának azt JJZ árat, amit a gazdt\ búzájáért jogosan kér. Mint a fentebb felhozott jugoszláv példa mutatja, a mezőgazdasági államok mar felismerték ennek a kérdésnek a fonrosságát és meg is teszik a megfelelő intézkedéseket.Szükséges, hogy nálunk is mielőbb felkaroljuk a minőségi búzatermőiíst. Tőkeemelési mozgalom az 1926.évben. 4 magyar korona stabilizálása óta a tőkeemelési mozgalom igen megcsökkent a pénzintézeteknél, az infláció idej ében nagyon sok esetben volt ugyan tőkeemelés, de legtöbbször azzal a céllal, hogy a bank a koronaromlás hatásait kiegyensúlyozza. Mig az 1923-24 években ügyszólván az összes pénzintézetek tőkeemelést óhajtottak végre, mégpedig többször is, addig az 1926 ^évben Budapesten összesen csak 10 pénzintézeti tőkeemelés fordult elő. _a uj kibocsátások körülbelül 15 millió pengő friss tőkét eredményeztek.. a vidéki pénzintézeteknél sokkal több esetben fordult elő tőkeemelés, mint Budapesten. Természetesen a vidéken kisebb arányokban folyt ez a mozgalom, ugy, hogy alig több, mint 2 1/2 millió pengőre lehet becsülni azt a tőkét, amelyet a vidéki pénzintézetek uj kibocsátásc revén szereztek. De arra számítanak, hogy ez az összeg még jelentősen növekedni fog. ,"
