Hetikiadás, 1926. július-december

1926-12-07 / 49 [1510]

~z Útitárs. (

^^^$LTÁ

k * szekció Irta Szegedi István./ I. folyt./ Csak igy iparkodj tovább^édes fiam, a^becsületes munkával keresett Kevés pée.z sokkal többet ér, nii.t a tiszteségteleia emberek milliói. És megsimogatta a fia haját. A Inában is előbújtak az örömköneyek a szempilláin és kimondhütatlan boldogság ö.itötte el lelkét. Ari csak nagyon rövid ideig tartott.A boldog alomból mihamar a ri deg valóságra verte fel az útitárs éles hangja. -"Ne aludjon.kérem, nekünk még fontos elintézni valómk vannak és a vonat három óra múlva Hamburgban van. Még távolról sem tudta megvédeni al álláspontját. Milye:, érveket tud hát voltakepen felhozni a sik* .r Jás és főképen a sikkosztó mellett? 0 eleinte csak hápoggtt, mint a szivemütött.Azután rettentő dühbe jött, mégiscsak hallatlan kegyet lei .ségj A legédesebb álmából -veri fel ez az ember. Mikor ez az ál_m az egyet l-m, ami., még megmaradt számára a z életben. Pillantása a kis bőrtáskára esett, nem tette fel a hálóba, ott volt a mellette levő ülésen. Megragadta c, fogamjyuját és mintha csak a táskától merítené az erőt szavaihoz, most nyugodton és erélyesen beszélni kezdett. - Eddi- csak általánosságban mozogtam a vita folyamán, mert őszintém szólva, ne- nagyon érdekelt a téma. De miután ugy látom, hogyha örJszámára nagyon fontos a kérdés, hát megmondom Ö:m-ekpit gondolok erről a dologról. Az útitársnak felrgayogott a szeme. - Ha végre, végre, hat csak gyerfluk, gyerünk, Ő, szavait már mégsem válogatva, habzsolva^hadartatovább. - Nézze uram, ón kiéfizetésü banktisztviselő ^vagyok, Édesanyám .a 1 élek együtt. Reggeltől estig dolgoztam, mint az állat.Szegény anyám..a1 a legnagyobb nélkülözések között éltünk. Közben milliók és milliók fordultak meg a kezem alatt

t Számomra óriási összegek, a nagyvállalatok számára,: . • ".'. ' ' :, elenyésző tételek.. Így jutott eszembe, hogy büe.-e a bün, vagy a tisztesség a bün. Ha otthagyom a pénzt holtig tiszteső^es szegénységben élek, ha elveszem,^ az okozott kár elenyészik amellett az óriási változás mellett, ami az én életemben elkövetkezik. Jólét, öröm. boldogság, minden,amit a pénz. hoz. Szóval..... Az útitárs, hosszú ujjávd a szivére mutatott, mintha szivenszurta volna az ujj és a szó : -^Szóval Ön sikkasztott! 0 elsápadt és dadogva próbált védekezni. - _n, de kérem, kikérem magamnak! Honnan veszi? Hogy én? Dehát inéért gondolja? Az útitárs most már nyugodtabban folytatja: - Ön sikkasztott, a bániéban, ahol alkalmazták, visszélt a bizaloem..al és a kasszából kilopta a pénzt. A pé..z ott van abban a táskában, amelynek görcsösen szorongatja a fogantyúját. De ez külöe.ben is ...ellökés, ez az Ön magánügye* Eeegem csak a mi vitánk érdekel és most én mondom el, ,nit a dologról gondolok. Ü már zsibbadtan hallgatta. - ön sikkasztott,- folytatta az útitárs-? Ön letért a ^becsületes útról. Ön nemcsak lopott, de nagyobb bünt követett el. Az Om édesae.yjárnak volt egx becsületes fi..,.aki elsején hazavitta a pénzt, és akinek a haját megsimóg -atta az édesanyja. Az a fia mancs többé. Azt a fiút Ön eeeggyilkolta. *f Tagolva mondta ki a szót, amelyek.mint késszurás/jártók át a már zsibbadó szivet. Most láng csapott ki az ő ssmicn. Ki ez az útitárs,kicsoda és mit akar. Meg akarja ölni. Dehát ez ellen védekezni kell. Meg kell Őt előznie mindéi, áron. flc^ Akkor rohan* "

: az őrület dühével. „z útitárs lassaeeymegfontoltan hátrált. Ki a fülÉéből a folyósára.Most ott állt a nyitott ajtóban, arccal a lépcsőnek, Őneki akkor eszébe jutott, hogy útitársa már jegykezelés után szállt be a fülkébe, Senki sem látta, sem a vonatsz e-.olyzet, se_. az utasok közül. Ha most kidob.í.á a robogó vonatból ? / folyt köv./ 0 C W