Hetikiadás, 1926. július-december

1926-11-30 / 48 [1510]

Az alvás ideié. A legújabb tudományos Icisérletek, amelyek az alvás élettani tanulmányozása terén történtek, tobb érdekes eredményre vezettek. Ezeknek a megfigyeléseknek egy része mér régebb idő éta', átment 3. köztudatba. Igy például mindenki tudja azt. nogy a munka elvégzése és az alvás megkezdése között M zong os pihenési szünetre van szükség, azért, hogy a lelkifeszülltség felengedjen és az alvás megkezdéséhez szükséges előzet-es nyugalom beállhasson. Azt is tudja már mindenki, hogy közvetlenül az alvás előtt nem tanácsos túlságosan bőséges lakomát élvezni. Azután az is bizonyosa , hogv a jó alvást l'ehgtőle^ kényelmes fekvőhely, arányos hőmérséklet," tökéletes csend és söté/sltség szokta elő segi tere . Ezenkívül a jó alváshoz a megfelelő lelki nyugalom is kell és ezért a fájdalmak elűzése és a lélekre nehezedő érzelmi viharok leküzdése és in? s efféle n-:h ez ebben elérhető megnyugvás! állapot biztosítása is,okvetlenül szükséges. Sjpkkal könny. bb feladat azonban álíne'k a fontos körülménynek a megáll api tása i s, amivel pedig nagyon kevesen törődnek, hogy mikor menj nk aludni ,/á "g ' • Az'álom két őrével az elelvás után a legmélyvbb; csak is aime^fe szi tett szellem5 munkával foglalkozóknál következik be ez az állapot valami vei később. T

ly énkor nagyon hamar 1 gen mély lesz az ..alom ^é s ebben az időben ^ szokta elérni &. legmélyebb állapotát. Az ,zután következő h-'rom órában az alvés m'r va.lanyivei kevéstbé mély és az alvás hatodik és heted5 k órájában megint valami vei mélyebb losz, aátélkül azonban, hogy elérné az álom kezdetének mélységét. Nehéz betegség idején ez a második mély álom mélyebb az elsőnél. Az alvás nyolcadik órájának közeledtével az álom egyre könnyebb lesz, amig végül az álom magától megszűnik és az alvó felébred, gyermeknél az egész alvási időszak szélesedik és eltolódnak ez elhatárolási időszakok, míg az öregeknél szorosaiban elhatárolódnak egynnástól. / Ezek az ujabb ki serietek most m'r annyira, előrehaladtak, hogy az elalvás egészségtanának számos alapvető tételét már sikerült meghatározni. Mivel a testi és szellemi munkával foglalkozó átlagcs emberek munkaidejének kezdete reggel szokott lenni, ezzel megállapítottá!: a/f elébr edés és felk lés időpontját.. Ez tehet például 1/2 7re te ne tő . Ha tehát a szervez ••tnek -i zükséges nyolc Órai alvást el akarjuk érni, akkor körülbelül 1/2 11 -kor kell nyugovéfa térnünk. Ha ^ valaki csak 12 'Órakor alszik él, akkor a legmélyebb élem -"deje 2 és 3 óra. közé esik, a in'sodi k „ély álom ideje pedig reggel o és 7 ora közé esik, vagyis épen arra az időpontra, emikgr az alv'st félbeszakítjuk. Ka^pedi g az elalvás időpont ját még tovább toljuk például éjjel egy óra'felé, akkor reggel é rendes időben könnyen felébred ugyan az ember és pedig azért, mert ebben az esetben -6 és 7 Ora^között könnyű szokott lenni az álom és abbéi nem is nehéz az ébredés, de ezzel viszont elveszett az alvási pihenés egész második Bianka;. A napközben tartott pihenés mindenesetre szünetet jelent a napi munkában és igy hozátartozik a testi s szellemi fi rsseség fenntartásához, mindazonáltal a fáradságérzést nem küszöbölheti kitteljesen, mert az álom mélysége alig felényi a. reggeli alváséhoz képest, e-a. pedig a délutáni alvás idejét meghosszabbítjuk, vaoyi s három őrá-, nál hosszabb ideig tart, kkor ezt olyanfoku álmosság '"'követi , ami m'r a munkaképesség rovására megy. Tannak azonban olyan kivételes wgyének, ?kiknek kevés alvás is -lég, de az átlagos emberek túlnyomó többsége szükségét érzi annak, ho. y az alvás megkezdésének idé| • .pont ja éjfél előtt legyen. /i c - ' • : köv; e • r.' k/